A te kertedben is pompás „fesztiválok”, és mámorítóan illatos „színi előadások” tarkítják az estéket? Éjjel különösen izgalmas arcát mutatja a kert, nem unalmas, de nem is olyan zsongó, mint napközben. Ekkor háttérbe szorul a látás, de sebaj, mert így alkalom nyílik, hogy tartsunk egy edzést a többi érzékszervünknek. Rejtélyes neszek, hívogató illatok, és megannyi felfedezni való vár. Velem tartasz egy kis esti felfedezésre?
A kertben éjszaka sem áll meg az élet, éppen ellenkezőleg, egy különleges előadás veszi kezdetét. Szerephez jutnak benne végre a napközben meghúzódó és pihenő állatok, és egyes virágok jó okkal éppen ekkora időzítik a kinyílásukat.
Ami azt illeti én szeretek éjszaka kint bóklászni és megismerni a kertnek ezt a rejtélyesebb arcát. Érdekes, nappal sziesztázó vagy diszrét életmódot folytató lényekkel lehet ilyenkor találkozni. Különféle csigák, pókok, éjjeli lepkék, fátyolkák, hangyalesők, tücskök, békák, sünök, denevérek kerülnek elő a „semmiből”, ahogy az éjszakai színpad függönye felemelkedik. Mind tökéletesen játssza a szerepét, szerényen meghajolnak és napfelkeltére mind eltűnnek, mintha ott sem lettek volna. A forróság csillapodásával megkezdődik a tücskök fülsiketítő koncertje, ami órákra elszórakoztat, ha bírja a dobhártyád.
Szürkületi fények
Az estefelé nyíló virágokra az egyszerűség és a kifinomultság jellemző, báli ruhájuk végtelenül sikkes, melyet legtöbbször bódító illatfelhő koronáz. A kis Hamupipőknek igyekezniük kell megtalálni az igazit, mielőtt elillan a varázs.
Késő délután tátja ki méretes ajkait a japán lonc, de nem kényesen álmos szépség ő, hanem egy jótündér, aki el akarja kényeztetni a méhféléket és az éjjeli lepkéket a virág belsejében csillogó, édes nektárcseppjeivel. Képtelenség mellette úgy elmenni, hogy az ember ne akarna lelassítani vagy megállni néhány pillanatra, hogy mélyen magába ne szippantsa csodálatos illatát. Színük napközben sárgára vált, miközben lassan elfonnyadnak, és átadják helyüket a következő generációnak.
Este 6 óra körül bont szirmot a virágportól roskadozó parlagi ligetszépe. Ilyenkor néha még egy-egy tettrekész méh is csapong körülöttük türelmetlenül, hiszen érzik, hogy nekik már lassan ágyban a helyük. Végtelenül aranyosan tudnak a bimbók előtt legyeskedni, újra és újra visszatérnek ellenőrizni, hogy kinyitott- e már valamelyik vendéglő, felszolgálták-e már a vacsorát. Én is nagy rajongója vagyok ennek a növénynek, mert gyönyörű és illatos, és még azért is, mert oly nagyon igyekszik rövid élete alatt boldoggá tenni a beporzókat. És akár minket is, ha szánunk rá egy kis időt és megcsodáljuk a különleges műsorát.
A virágok szinte mindig akkor nyílnak, amikor nem nézünk oda, pedig milyen érdekes látvány megélni a kinyílás pillanatát. Ezért az egyik legcsodálatosabb élmény estefelé élő adásban megfigyelni a ligetszépét, aki a türelmesekre is gondol, de még a türelmetlenekre is tekintettel van. Ahogy felpattan a bimbó a szirmait meglehetősen gyorsan elrendezi egyiket a másik után.
Eltelik egy kis idő és azt veszed észre, hogy körös- körül gyönyörű, napsárga „lámpások” ragyognak káprázatosan az alkonyati fényviszonyokban. Érdekes módon mindig felénk néznek és ránk mosolyognak.
A ligetszépe egyébként elsősorban a lepkékre hagyatkozik, akik készségesen és időben elvégzik a feladatukat, mielőtt a rövid életű virágok délelőtt összecsukódnának.Alkonyat táján, amikor a színek „elvesznek, pontosabban megfakulnak, és egyre kevésbé kivehetők, ekkor jutnak egy kis előnyhöz a szerény küllemű fehér virágok, mert ők „világítanak” legtovább. A fehér mécsvirág kihasználva a lehetőséget, mozgósítja a parfüm tartalékait, hogy enyhe illatával magához édesgesse az éjjeli lepkefajokat.
Az éjszaka királynői
Este 6 körül csörög a csodatölcsér ébresztőórája, aki a nappali átlagos külső után estére mindig pazarul kirittyenti magát. Szinte egész nyáron ontja élénk színű, kellemesen édes illatú virágait megörvendeztetve a lepkéket, különösen a szendereket. Borongósabb, lassabban induló napokon kora délelőttig élvezhetjük a társaságukat.
A sásliliomok is hosszan készülnek és relaxálnak előadásuk előtt, mivel csak 7- 8 óra körül lépnek színre. A remek alakítás ellenére dívánknak mégis nagyon kevés idő jut a hírnévből, egyesek már délelőtt „leengednek”, míg mások kicsit tovább bírják. A rájuk váró forró nap folyamán szinte szétfolynak, figyelmeztetve arra, hogy az éjszakai életnek is megvan az ára. Viszont, ha ügyesen válogatunk, akkor akár hónapokon keresztül, éjszakáról éjszakára élvezhetjük a gyönyörű fajták változatos virágzását.
Csillagok a sötétségben
Az édes illatú holdvirág szintén késő estig dolgozik azon, hogy minden tökéletesen sikerüljön és elkápráztasson minket tenyérnyi, hófehér virágaival. Ezek aztán miniatűr holdakként ragyognak az éjszakában a 3- 4 métert is elérő szárakon.
Jellemzően estefelé szólaltatja meg gigantikus hangszerét az angyaltrombita is, aki bizonyára elnyeri tetszését az esti parfümfelhő kedvelőinek.
A Dél-Afrikából származó kardvirágok napos helyre kívánkoznak, ahol jó vízelvezetésű a talaj, de azért a rekkenő hőségben ők sem tudnak ellenállni a frissítő koktélok csábításának. Van két különleges faja – a bókoló kardvirág és az abesszin kardvirág – akik valóságos ékességei kertünknek. Nemcsak a káprázatos virágfűzér miatt, hanem azért is, mert este virítanak és illatoznak.
Mintha a Rút kiskacsa meséje elevenedne meg előttünk, amikor napnyugtakor kifeslik az évelő lángvirág (Zaluzianskya capensis) bordó bimbója, hogy aztán varázslatos illatú szépséggé váljon. A fehér virágok édes, fűszeres illata az éjszaka előre haladtával egyre erősödik, mígnem betöltik a környéket.
Az ősz is tartogat számunkra fantasztikus meglepetéseket, az egyik közülük a rabul ejtő illatú, krémszínű vagy halvány rózsaszín virágú, melegimádó tubarózsa, aki primadonnához méltóan viselkedve csak abban az esetben hoz virágot, ha legalább három hónapon keresztül süttethette magát a napon, mindig kellőképpen jóllakhatott és csillapították a szomját. A mexikói származású, egyébként rendkívül fagyérzékeny, gumós évelő vágott virágnak is alkalmas. A hosszú virágszárakon üldögélő tökéletes képződmények a szeptemberi éjszakákat édesítik meg.
És végül a titok
Aki kitartott idáig megérdemli, hogy beavatást nyerjen a titokba. A virágok számára életbevágóan fontos, hogy elnyerjék a beporzók kegyeit, ezért pedig különféle praktikákat képesek bevetni. Vannak, akik az egyszerűen használható és könnyen hozzáférhető „szerkezet” ötletével élnek, mint például a százszorszép vagy a margaréta. Egyesek a figyelemfelkeltő színekhez ragaszkodnak, mások az édes illatokat részesítik előnyben, de akadnak olyanok is, akik még a csapdaállítástól sem rettennek vissza.
Akikkel most foglalkoztunk ők azok, akik késő este nyílnak vagy kezdenek fokozottabban illatozni. Kihasználják a lehetőséget, hogy a csekély fényben a színek és a formák kevésbé mérvadóak, nem úgy az illatingerek. Ezidőtájt elvileg kisebb a konkurencia, ami nagyobb sikerrel kecsegtet, de az is lehet, hogy ez vált be nekik, és egyszerűen csak szívesebben szövetkeznek a szerény külsejű éjjeli lepkékkel.
Ha te is szeretsz sokáig kint tartózkodni a kertben, balkonon megéri, ha választasz magad mellé néhányat a későn kelő primadonnák közül. Gyönyörűek, illatosak és emlékeztetnek arra, hogy teljes erőbedobással éljük az életet.