A folyamatos alkalmazkodás ára
A pszichológiában jól ismert az úgynevezett érzelmi munka fogalma, amit eredetileg Arlie Hochschild szociológus írt le a fizetett munka kontextusában, a légiutas-kísérők példáján keresztül. Hochschild megkülönböztette ezt a bérért végzett érzelemszabályozást, amit érzelmi munkának nevezett, attól az érzelemszabályozástól, amit a magánéleti kapcsolatokban végzünk, ez utóbbit érzelemmunkának nevezte el, és ezt a fogalmat terjesztették ki később a kutatók a párkapcsolatokra is. A lényeg mindkét esetben ugyanaz: valaki folyamatosan kordában tartja, szabályozza, és a másik elvárásaihoz igazítja a saját érzelmeit. Egy egyenlőtlen kapcsolatban ez a teher tipikusan aszimmetrikusan oszlik el: az egyik fél állandóan finomhangolja magát, hogy elkerülje a konfliktust, míg a másik ehhez nem alkalmazkodik hasonló erőfeszítéssel.
Ez a fajta állandó önkontroll hosszú távon kimerít. És amikor valaki kimerül, egyre kevésbé képes higgadtan reagálni, egyre inkább a legrövidebb, legélesebb út felé nyúl egy vitában, mert egyszerűen elfogyott az energiája a diplomatikus megoldásokhoz.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
