A történelem tanulás száraz évszámait és adatait az emberi történetek, apró legendák teszik szerethetőbbé és izgalmasabbá. Nem csoda hát, ha ezekre persze még akkor is könnyedén emlékszünk, ha nem tanítják őket az iskolában. Az alábbi hét mítosz is közkeletű, azonban nem igaz – vagy legalábbis nem egészen úgy történtek, ahogyan talán te is hiszed.
Einstein és a matematika
Einsteinről több mítosz is kering, ezek közül talán az egyik legnépszerűbb, hogy a kiváló tudós az iskolában borzasztóan teljesített matematikából, és többször meg is bukott.
Ez azonban nem igaz, a fiatal Albert valójában a kezdetektől briliáns tanuló volt. A legenda alapját egyetlen balul sikerült vizsga adhatja.
A zürichi Swiss Polytechnic felvételi vizsgáján Einstein valóban nem ment át, ugyan matematikából és fizikából ezen a megmérettetésen is remekül teljesített.
Az igazsághoz azonban hozzá tartozik az is, hogy Einstein a vizsgát apai nyomásra, és az előírt kornál két évvel fiatalabban, 16 évesen kísérelte meg letenni.
Edison és a villanykörte
Edison nevéhez számos nagyszerű találmány köthető, a villanykörte gondolata azonban – ha szabad így fogalmaznunk – nem az ő agyában villant fel először. az igazság az, hogy működő villanykörtét előtte már sokan készítettek, ám ezek olyan nagy mennyiségű energiával, és olyan rövid ideig működtek, hogy egyszerűen értelmetlen lett volna a használatuk.
Edison villanykörtéje csak egy tökéletesített változat volt, azonban ennek köszönhető, hogy az elektromos világítás előbb a gyárakban, majd az otthonokban is elérhetővé vált.
A máglyára küldött salem-i boszorkányok
A salem-i boszorkányok pere minden bizonnyal a történelem egyik legszomorúbb eseménye, amely jól bizonyítja, hogy az ismeretlentől való félelem milyen kegyetlenségekre ösztönözheti az embert.
Az ismert eset egy része azonban csak legenda, a salem-i boszorkányokat valójában nem égették meg.
Igaz, a szerencsétlen áldozatokra nem sokkal jobb sors várt: a halálra ítéltek így sem menekültek meg, a halál azonban nem a máglyán, hanem a bitófán érte őket.
Napóleon nem is volt olyan apró
Hiába neveztek el róla komplexust is, az igazság az, hogy Napóleon nem is volt olyan alacsony. ami azt illeti, az akkori korban átlagos magasságúnak számított a maga 1 méter 68 centijével.
A tévhit alapját a franciák és angolok által használt különböző mértékegységek adhatták, egyesek pedig azzal magyarázzák, hogy Napóleon a nyilvánosság előtt mindig a nála jóval magasabb testőrei gyűrájében jelent meg, akikhez képest természetesen alacsonynak látszott.
Mária Antónia kalácsa
A közismert legenda szerint, amikor Mária Antónia azt hallotta, hogy a népnek nincs kenyere, cinikus módon azt válaszolta, hogy akkor egyenek kalácsot.
Noha a mondás széles körben elterjedt, semmi sem bizonyítja, hogy az uralkodó valaha is mondott volna ilyesmit.
Az idézett mondatot Rousseau’s jegyezte le, és egy „nagy hercegnőnek” tulajdonította, de mindez 1765-ben történt, amikor Mária Antónia még gyermek volt és Ausztriában élt.
Valószínű, hogy a megjegyzést a forradalom idején kapcsolták a nevéhez.
A vikingek szarvas sapkája
Bár a populáris kultúra automatikusan hozzájuk köti, a vikingek valószínűleg nem viseltek szarvas sapkákat a harcok során.
Az egész egy 9. századi ábrázolásra vezethető vissza, ahol egy viking valóban ilyen fejfedőt visel, de ő inkább valamilyen istenség lehet, semmint egyszerű harcos.
A szarvakkal díszített sapka a 19. században a Wagner operák kapcsán került be a köztudatba, így tulajdonképpen a mítoszért egy személyben Cale Emil Doepler professzor, Wagner jelmeztervezője tehető felelőssé.
A gladiátorok nem mindig küzdöttek a végsőkig
Gladiátornak lenni nem volt egy életbiztosítás, de az sem igaz, hogy minden küzdelem életre-halálra zajlott, illetve, hogy aki egyszer kilépett a pódiumra, az nem távozhatott onnan élve.
Valójában a legjobb gladiátorok rengeteg pénzt értek, így „gazdáik” érdekében is állt, hogy életben maradjanak.
Számos régészeti lelet is azt támasztja alá, hogy a gladiátorok szükség esetén orvosi kezelést is kaptak a felépülésükhöz.
