Ezzel kapcsolatban végzett nemrég egy felmérést dr. Piczkó Katalin pszichiáter, Magyarország első párkapcsolati applikációjának, a Szeretetkertnek a megálmodója, és egészen meglepő eredményekre jutott. Mindezek pedig könnyen lehet, hogy neked is segíthetnek jobbá tenni a pároddal való kapcsolatodat.
Milyen szerepe van az egészséges párkapcsolatban a folyamatos kommunikációnak?
Bár a szavak nem teljesen tökéletes kommunikációs eszközök, mégis a legjobb lehetőséget biztosítják ahhoz, hogy kifejezzük azt, amit szeretnénk, ami bánt, hogy megosszuk a másikkal érzéseinket, megbeszéljük megéléseinket, hogy kérjünk, hogy információhoz jussunk, és a másiknak információt adjunk. Valójában nem csak a szavakon keresztül érintkezünk egymással, akkor is kommunikálunk, amikor nem tudjuk, hogy kommunikálunk.
Szavak nélkül csak elképzeléseink, következtetéseink vannak arról, hogy vajon a másik ember mit gondol, mit érez, viselkedése mögött vajon milyen tényezők lappangnak.
Olvass még a témában
A következtetéseink pedig sokkal inkább szólnak saját magunkról. A legjobb lehetőség, hogy megtudjam, hogy mi van a másikban. Ha megkérdezem tőle, ha beszélgetünk róla, és a legjobb lehetőség – hogy megfogalmazzam saját megéléseimet, hogy megtanítsam arra, hogy én magam hogy működök, hogy ezt kölcsönösen megosszuk egymással -, azok éppen a szavak.
Ugyanakkor rengeteg párkapcsolatban valójában monológok zajlanak. Elbeszélnek egymás mellett, nem ugyanazt jelentik a szavak, és amellett, hogy beszélnek, mégis kevés figyelmet adnak egymásnak a párok. Az igazi dialógusnál félre tudjuk tenni azt, ami éppen a fejünkben van, és teljesen a másikra tudunk fókuszálni. Kapcsolódunk ahhoz, amit ő mond. És ő is ugyanígy kapcsolódik hozzánk.
De nagyon fontos az is, ahogyan beszélünk. Gyakran belesüppedünk abba, hogy pusztán kliséket mondunk egymásnak, vagy a tényeket beszéljük meg, vagy maximum a véleményünket osztjuk meg. Sokszor hiányoznak a kommunikációból a mélyebb rétegek. Mit érzek, mi lenne fontos számomra, milyen vágyaim vannak? Miben hiszek? Hogyan? Ahogyan pedig gyakran kommunikálunk egymással, úgy, hogy a szavainkkal nem felemeljük egymást, hanem éppen lehúzzuk. Ez elsősorban konfliktusok, stressz esetén jellemző, amikor szavainkkal a másik önbecsülését vesszük célba.
Mégis sokkal jobb, ha kimondjuk egymásnak, ami bennünk van, mintha saját magunkban forralnánk az érzéseinket.
A konstruktív, az építő jellegű kommunikációt pedig lehet tanulni. Ahogyan szintén tanulás eredménye, gyerekkori mintáink elevenednek meg. Őseinktől hozzuk. Mindazonáltal hozzuk ezeket, ugyanakkor képesek vagyunk változtatni rajta. Ha felismerjük, hogy a kapcsolatunkban romboló kommunikációval érintkezünk.
