A közösségi oldalaknak számos előnye van, sok pozitív kezdeményezésnek biztosítottak már táptalajt, de mint minden új dolognak, ennek az illemszabályait is sokunknak még tanulnia kell. Mielőtt gondolkodás nélkül a megosztás gombra kattintasz, olvasd el cikkünket a legidegesítőbb modortalanságokról, amelyeket a Facebookon elkövethetünk. Biztosan te is sokkal találkoztál már, de lehet, hogy eddig te is elkövettél egyet-kettőt.
„Csak gyorsan becsekkolok”
Ha nyaralni mész, vagy éppen hazaérsz, ellátogatsz a szülővárosodba vagy a volt iskolád helyszínére, az ottani ismerőseid számára talán értékes információt hordoz, ha becsekkolsz, vagyis bejelölöd, éppen hol tartózkodsz.
Teljesen fölösleges, sőt mások számára kifejezetten idegesítő lehet viszont, ha például minden nap bejelentkezel ugyanabból az edzőteremből, a sarki kisboltból, ne adj’ Isten a munkahelyedről – igen, az emberek reggelente dolgozni mennek, este pedig hazaérnek, ezért még nem kell, hogy veled legyen tele mások üzenőfala.
A titkolózó
Szinte biztos, hogy mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki homályos utalásokat tesz „egy hamarosan bekövetkező nagy változásra”, szomorú arcokkal tűzdelt idézetet tesz ki összetört szívekről, vagy az éternek szegezi a költői kérdést: miért mindig vele történik ilyesmi?
Aztán, ha valaki érdeklődik, azonnal hárít, mondván, ez nem ide való téma. De akkor miért írt róla?!
El kell fogadnunk, hogy a Facebook egy nyitott könyv, közeli és távoli ismerőseink is látják a bejegyzéseinket, és ha valamit nem akarunk megosztani velük, akkor arról ne is tegyünk ki semmit.
Nagyon valószínű, hogy akire az információ nem tartozik, az nem is volt kíváncsi rá, most hirtelen mégis félig-meddig szembesülnie kellett vele, és ettől kellemetlenül érezheti magát.
Arról nem is beszélve, hogy a módszer eléggé átlátszó: ezek az emberek többnyire csak egy kis figyelmet akarnak, miközben próbálják a titokzatost adni. Nos, nem megy túl jól nekik.
Jó reggelt, jó étvágyat, jó éjszakát
Más is van, aki reggelente minimum öt csésze gőzölgő kávét lát az üzenőfalán, amit az ismerősei osztanak meg „Jó reggelt!” vagy „Legyen mindenkinek szép napja!” szöveg kíséretében?
Valószínűleg ezt a legjobb szándékkal teszik, talán csak mosolyt szeretnének csalni online barátaik arcára, de ettől még illetlenség marad.
Hogy miért? Gondoljunk csak bele: ha minden reggel, mindenki megoszt egy ilyen képet, akkor annyi kávét kapok, amitől nem csak a való életben lenne infarktusom, de a gép előtt ülve se húznám sokáig.
Ráadásul, mivel az üzenet mindenkinek szól, annyira személytelen lesz, hogy valószínűleg nem is különösebben vidít fel senkit. Ugyanez vonatkozik a „jó estét” és „jó étvágyat” típusú bejegyzésekre is.
Mocskolódás
Sajnálatos, hogy erre egyáltalán ki kell térni, de etnikai, vallási, szexuális orientáció szerinti, vagy hasonló okok miatti gyűlölködéssel nap mint nap találkozunk nem csak a mindennapi életben, hanem a közösségi oldalakon is.
Ezek a bejegyzések nem csak azokat hozzák kellemetlen helyzetbe, akikről szólnak, hanem az ismerőseinket is, akik úgy érezhetik, a saját becsületük is beszennyeződik, ha az üzenőfalukon ilyesmit kell olvasniuk.
Kellemetlenül azonban senki másnak, csak a bejegyzés írójának kellene éreznie magát – bár többnyire ő az egyelten, aki nem teszi.
Meghívások
Egy szülinapi bulira, egy olyan koncertre, amiről biztosan tudod, hogy az adott barátodat is érdekelheti, nyugodtan küldj meghívót, ez is egy remek lehetőség, amit a közösségi oldalak kínálnak.
De válogatás nélkül minden nyereményjátékra, kérdőívre, sorsolásra, farmon gazdálkodós online játékra minden ismerősödet meghívni elég bosszantó dolog. Ha valakitől folyamatosan ilyen felkéréseket kapunk, nem csoda, ha rövid úton töröljük az ismerőseink közül.
Sértegetések, utalgatások
Azt hihetnénk, mondanunk sem kell, de ha végignézed az üzenőfaladon az elmúlt napok bejegyzéseit, rá fogsz jönni, hogy nem mindenkinek világos. Mások kibeszélése, a személyeskedések és sértegetések, akár a megvádolt személy nevével, vagy anélkül, hatalmas modortalanságnak számítanak.
Ha valakivel problémánk van, azt felnőtt emberként, személyesen érdemes rendezni, nem pedig „Egyes emberek…” kezdetű bejegyzésekkel a Facebookon.
Segíteni is csak okosan!
A közösségi oldalak sokszor segítenek elhagyott értéktárgyak, vagy akár elveszett rokonok, kiskedvencek megtalálásában. Sokan osztják meg az ilyen képeket, bejegyzéseket, és bár jó szándékkal teszik, nem feltétlenül jó is az, amit tesznek.
Egyrészt, mert nagyon sok az átverés, másrészt, mert a meggondolatlanul feltöltött segélykérések önálló életre kelhetnek, és még évekig keringhetnek a neten oka fogyottan.
Mielőtt megosztasz, próbáld ellenőrizni a hitelességet, és bizonyosodj meg róla, hogy legalább egy dátum szerepel a kiírásban. A „tegnap eltűnt” lehet egy múlt heti szerdához, vagy tavaly január 7-hez képest „tegnap” is.
Ne feledd el azt sem, hogy felnőtt embereknek jogukban áll eltűnni, ha akarnak, és bár lehet, hogy a képet valóban egy aggódó családtag osztotta meg, az sem kizárt, hogy például egy egykori zaklató bújt mondjuk a féltő apa álcája mögé, hogy megtalálja az előle menekülő nőt.
Mérlegelj, mielőtt posztolsz!
