A tinédzserévek szinte mindenki számára heves érzésekkel és erőteljes élményekkel telnek. A saját egyéniségüket felfedező kamaszok – részben a szervezetükben lejátszódó hormonális változások miatt – hajlamosabbak a mentális betegségekre, köztük a depresszióra is. Dr. Gene Beresin, a bostoni Massachusetts-i Általános Kórház munkatársának segítségével éppen ezért összegyűjtöttük, hogyan lehet szülőként segíteni, ha a kamasz ilyen bajba kerül.
Figyelj a változásokra!
Kísérd figyelemmel a tinédzser magatartásában beálló változásokat, amelyek a közérzetére utalnak! Amennyiben a csemete hirtelen be- és elzárkózik, esetleg a személyisége vagy a hangulata gyökeres átalakuláson megy keresztül, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
„A leggyakoribb tünet, hogy a tini ingerlékenyebbé válik. Ha a változások az élet több területére is kiterjednek, mindenképpen vészjelzést jelent” – magyarázza Dr. Beresin.
Azonosítsd a mintákat!
Míg az egy-egy helyzetben tanúsított magatartás is beszédes lehet, a minták még többet elárulnak arról, hogy a kamasz lelke rendben van-e.
Ha olyannyira megváltoznak a szokásai és a reakciói, hogy szinte rá sem ismersz, és ez többfajta szituációban is megnyilvánul – például a tanároktól vagy a barátoktól is visszajelzést kaptál róla –, a pszichiáter szerint teljesen jogos az aggodalmad.
Tájékozódj másoktól is!
Előfordulhat, hogy a saját értékítéletedet nem tartod elég megbízhatónak ahhoz, hogy szakemberhez forduljatok. Tényleg egyszerűbb legyinteni, hogy „á, csak kamaszodik”, ám bármilyen kétely esetén mégis az a legjobb megoldás, ha megpróbálsz egy kicsit utánajárni: vajon mások is tapasztalnak-e változást a tinin?
Bátran kérdezd meg a tanárait, a barátait, illetve a család többi tagját is arról, észrevettek-e bármit. (De nem úgy fogalmazz, hogy „ugye, szerinted is…?”)
Beszélj vele!
Egy nemrégiben készült sokkoló felmérés szerint egy átlagos magyar szülő nagyjából hét percet tölt aktívan négyszemközt a gyermekével. Tiniknél ez még tovább csökkenhet, de a te feladatod, hogy bármikor készen állj akár egy komolyabb beszélgetésre!
A rendszeres kommunikáció elősegíti, hogy őszintén elő merj állni a farbával, és persze ő is. Fontos, hogy a diskurzus közben egyikőtök se tévézzen, olvasson, vagy nyomkodjon telefont!
Fogadtasd el a segítséget!
Amennyiben nyilvánvaló számodra, hogy a csemetéd valamilyen hangulatzavarban szenved, mindenképpen meg kell értetned vele: betegségről van szó, mely éppúgy orvosi kezelést igényel, mint egy mandulagyulladás.
Persze, korántsem biztos, hogy gyógyszeres terápiára van szükség! Ha már annyit el tudsz érni, hogy beleegyezzen egy orvoslátogatásba, máris óriási sikernek számít. Minél hamarabbi időpontot próbáljatok meg kérni!
Kérdezz rá az öngyilkos gondolatokra!
Szülőként szívfájdító belegondolnod, hogy a csemetéd olykor talán annyira rosszul érzi magát, hogy el akarja dobni magától az életét.
Minél akadálytalanabbul tud azonban erről kommunikálni olyan emberekkel, akik visszaterelhetik a helyes útra, annál kisebb lesz a valószínűsége, hogy reálisnak látja ezt a fajta kiutat. Kérdezz rá, hogy eszébe jutott-e már ilyesmi, s ha igen, azonnal irány a doki!
Tarts távolságot a betegségtől!
Ne a gyerektől, hanem a depressziótól! Elkerülhetetlen, hogy a nap minden percében foglalkoztasson a baj, mégis próbálj meg olyan távolságot tartani tőle gondolatban, hogy te magad még véletlenül se csússz bele.
A tininek támaszra és szeretetre van szüksége, nem pedig olyasvalakire, aki még jobban szenved a betegsége miatt, mint ő maga. Ha ugyanis észreveszi, hogy hibáztatod magad, esetleg bűntudatod van, még jobban bezárkózhat…
