A székelység egyik legdrágább kincse az itt található Szûz Mária kegyszobor, Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Azt modják róla, hogy a világon a legnagyobb kegyszobor. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából van faragva, gipsszel és festékkel bevonva. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Csíksomlyóra köszönteni Máriát és imádkozni előtte.
A szobor keletkezését az 1510–1520-as évekre teszik. Az a szokás járja, hogy a zarándokok megszenteltetik a pappal kegytárgyaikat (rózsafüzért, imakönyvet, vallásos érmeiket), elviszik a Szűz Mária kegyszoborhoz és hozzáérintik. Úgy érzik és úgy tudják, hogy az ehhez érintett tárgyakból misztikus kegyelem árad rájuk és mindazokra, akiknek otthon átadják. Az emberben lévõ misztikum, amellyel kéri és fogadja az Istentõl jövõ jelzéseket, kegyelmeket, olyan tényezõ, amelyet a mai fejlett tudomány és technika sem tud megmagyarázni vagy túllicitálni. Nagy titok az ember, még nagyobb titok az ember szellemi világa. (Bálint Sándor népi szokások kutató)
A 19. században még élt a templomalvás szokása: a néphit szerint a templomban töltött éjszaka növelte a gyógyulás esélyét. Olvass még a témában
Egy másik érdekes hagyomány a pünkösdszombati bevonulás. A Kis- és Nagy-Somlyó közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke, gyimesi csángók, moldvai magyarok.
