Évről évre, immár 1567 óta tartják meg a Csíksomlyói búcsút. Mára a pünkösdi zarándoklat túlnőtte múltját, ugyanis nemcsak a katolikus székelység életének nagy eseménye, hanem a minden felekezethez tartozó magyarságé is.
Egyáltalán mindenkinek szól, aki a hely szellemét tiszteletben tartja, és igaz hittel, jó szándékkal érkezik. A Csíksomlyói búcsú mára a lelki megtisztulás és megújulás hagyományává vált. Idén is több százezer zarándokot várnak a Csíksomlyói búcsúra, csakúgy mint 1990 óta imnden évben. Idei mottója „Mária által Jézushoz!”.
Az Erdély keleti részén fekvő Csíksomlyóról az első írásos említés 1333-1334-es évekből származik. Csíksomlyó Csíkszereda központjától mintegy három kilométerre található. A Somlyói hegy tetejéről csodálatos kilátás nyílik egész Csík, Hargita és a Nagy-Hagymás vidékeire. Sokan, régi hagyomány szerint távolabbi egyházközségekből zarándokúton, gyalog jönnek el a pünkösdi Csíksómlyói búcsúra. A külföldi zarándokok társas kirándulás keretében érkeznek.
Hagyományok
A székelység egyik legdrágább kincse az itt található Szûz Mária kegyszobor, Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Azt modják róla, hogy a világon a legnagyobb kegyszobor. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából van faragva, gipsszel és festékkel bevonva. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Csíksomlyóra köszönteni Máriát és imádkozni előtte.
A szobor keletkezését az 1510–1520-as évekre teszik. Az a szokás járja, hogy a zarándokok megszenteltetik a pappal kegytárgyaikat (rózsafüzért, imakönyvet, vallásos érmeiket), elviszik a Szűz Mária kegyszoborhoz és hozzáérintik. Úgy érzik és úgy tudják, hogy az ehhez érintett tárgyakból misztikus kegyelem árad rájuk és mindazokra, akiknek otthon átadják. Az emberben lévõ misztikum, amellyel kéri és fogadja az Istentõl jövõ jelzéseket, kegyelmeket, olyan tényezõ, amelyet a mai fejlett tudomány és technika sem tud megmagyarázni vagy túllicitálni. Nagy titok az ember, még nagyobb titok az ember szellemi világa. (Bálint Sándor népi szokások kutató)
A 19. században még élt a templomalvás szokása: a néphit szerint a templomban töltött éjszaka növelte a gyógyulás esélyét.
Egy másik érdekes hagyomány a pünkösdszombati bevonulás. A Kis- és Nagy-Somlyó közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke, gyimesi csángók, moldvai magyarok.
Az ünnepi szentmise
A pünkösdi ünnepi szentmise, amelyet a Duna Televízió élőben közvetít, június 11-én szombaton fél 12-kor kezdődik a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben található Hármashalom oltárnál. A szentmise szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök lesz. A kordon a papsággal fél 11-kor indul a Csíksomlyói Ferences Kolostor elől. Éjszaka a kegytemplomban reggelig tartó virrasztásra kerül sor.