Szemét
Apa még a szemetet sem volt hajlandó kidobni, egyszer rámkiabált, amiért ki akartam dobni egy csokipapírt. Kisimítgatta és eltette. Emiatt a trauma miatt én is nehezen szabadulok meg dolgoktól, ismételgetnem kell magamban, hogy „ez szemét, nincs rá szükséged”, mielőtt a szemetesben landol valami.
Ultra
A lakásomban csak a legszükségesebb dolgok vannak, semmi más. Van egy ágyam, azaz egy matracom a földön, mert az ágykeret felesleges sallang. Nincs asztalom, székem, az ágyban ülve eszem és dolgozom. Fotelem, kanapém sincs mert felesleges, az ágyamban olvasok és tévézek. Egy szekrényem van, abban van minden ingóságom és ruhám. 30 ruhadarabom van – cipőkkel együtt – és odafigyelek, hogy ennél ne legyen több. Nincsnek könyveim, e-olvasót használok. Van egy poharam, egy bögrém és minden evőeszközből egy-egy darab. Egyetlen dísztárgyam sincs, még a gondolatára is rosszul vagyok, hogy bármiféle csetresz legyen a környezetemben. Csak ultraminimalizmusban vagyok képes létezni.
