Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
BeállítomA számla
Mikor megérkezem, a lány már ott van a helyen, egy barátnőjével. Ez nekem nem gond, tudom, milyenek a férfiak, megértem, hogy elhozta „biztonsági okokból”. Kérek egy sört, odaülök hozzájuk. Végig ignorálnak, csak egymással beszélnek. Csak akkor válaszolnak – röviden és bunkón – ha kérdezek tőlük valamit. Megiszom a sörömet, kifizetem a pultnál és távozom. Félóra múlva kapok egy rakás fröcskölődő üzenetet, hogy milyen szemét vagyok, hogy „leléptem és otthagytam őket a számlával!”
A mentő
Egy bulin ismerkedtem meg egy lánnyal, elkértem a számát, pár nap múlva találkoztunk, egy jó helyre vittem. Már akkor gyanús volt, amikor megjelent, mert szörnyen nézett ki. Mint aki lefutott három maratont és nem zuhanyozott le: a haja csatakos volt, a ruhája koszos, mintha nem is az a lány lett volna, akivel pár napja találkoztam. Egyből elment a mosdóba és húsz perc után a pincér szólt, hogy összeesve talált rá bent a takarító, mit csináljanak. Mondtam neki, hogy első randi, fogalmam sincs, nem is ismerem. Kihívtuk a mentőket, akik egyből megállapították, hogy valami kábítószert fogyasztott, be kell vinniük és nem kerteltek, megmondták, hogy akár meg is halhat. Nem kísértem be, remélem jól van, de soha többé nem akartam látni.
Olvass még a témában
Homofóbia
A srác kifejtette, hogy mennyire utálja a melegeket, mire közöltem vele, hogy az öcsém meleg. Azt mondta, ne haragudjak, de számára ez elfogadhatatlan, mondtam neki, hogy számomra is a homofóbia, így elköszöntünk. Másnap írt, hogy adna nekem még egy esélyt (???), de nem éltem vele.
A cikk folytatódik, lapozz!
