Túl sok nő tölti életének túl jelentős részét azzal, hogy próbál minél kisebb helyet elfoglalni a világban. Ne legyen túl hangos, túl sok, túl feltűnő. Fiatalon azért, hogy megfeleljen az elvárásoknak, később pedig azért, mert már „nem illik”. És a szabad akarat szépen lassan a ködbe vész.
Nálam a korral pont az ellenkezője történt. Nem feltétlenül tudatos lázadásból, inkább csak lassan kezdtem elfáradni attól, hogy mindig mások véleményéhez igazítsam magamat. Rájöttem, hogy ez egy végtelen játék, amiben nem lehet nyerni.
Mert teljesen mindegy, mit csinálsz, valakinek úgysem fog tetszeni.
Egy ponton rájöttem: ha már úgysem tudok mindenkinek megfelelni, akkor legalább feleljek meg magamnak. Ez elképesztően felszabadító érzés volt. Olvass még a témában
Rá akartam szólni a tinédzserekre a buszon, de nem mertem – ahogy senki más sem
Egész életünkben egy célt hajszolunk – de közben élvezzük az utazást?
4 dolog, ami milleniálsként nekem természetes, de örülök, hogy a Gen Z-nek már nem az
Szenvedély és újjászületés: így hat rád a csillagjegyed szerint a Skorpió szezon
Ma már sokkal kevésbé érdekel, ki mit gondol arról, hogyan „kellene” viselkednem a koromban. Ha kedvem van felvenni valami csillogósat, felveszem. Ha el akarok menni koncertre vagy fesztiválra, elmegyek. Ha új dolgot akarok kipróbálni, nem kezdek azon gondolkodni, hogy nem vagyok-e már túl idős hozzá.
Mert őszintén: mégis mit csináljak?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
