A kontrollon azt mondták, még türelmesnek kell lennie, mert a szöveteknek időre van szükségük. Próbált hinni ebben, de három hónap után már nem tudta megnyugtatni magát. Egy családi összejövetelen az unokatestvére készített róla egy fotót, amit később elküldött. Amikor meglátta, elsírta magát.
„Az arcom két fele olyan volt, mintha két másik emberé lenne.”
Végül felkeresett egy másik plasztikai sebészt, aki elmagyarázta, hogy korrekcióra lehet szükség, de előbb meg kell várni, amíg a szövetek állapota megfelelő legyen. Hosszú hónapok következtek, tele bizonytalansággal, és végül újabb műtéten esett át. Nem lett minden tökéletes, de sokat javult az összkép.
„A legnehezebb az volt, hogy megtanuljam: attól, hogy valamit meg lehet változtatni a külsőmön, még nem biztos, hogy a saját magammal kapcsolatos elégedetlenségem is eltűnik.” Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
