Frázisok nélkül
Ha hatékonyan szeretnénk alkalmazni az asszertív kommunikáció elemeit, akkor nagyon fontos, hogy próbáljuk meg kerülni az általánosságok használatát.
Ha zavar bennünket, hogy nem tudunk nyugodtan ebédelni a konyhában lévő rendetlenség miatt, akkor ne olyan frázist mondjunk, mint például hogy „Egy konyhában rendnek kell lenni”, vagy „Milyen konyha az ilyen”. Sokkal inkább mondjuk azt, amit tényelegesen gondolunk: ha nem férünk el, akkor azt, ha pedig ez zavar minket, akkor azt is.
Ha zavar bennünket, hogy nem tudunk nyugodtan ebédelni a konyhában lévő rendetlenség miatt, akkor ne olyan frázist mondjunk, mint például hogy „Egy konyhában rendnek kell lenni”, vagy „Milyen konyha az ilyen”. Sokkal inkább mondjuk azt, amit tényelegesen gondolunk: ha nem férünk el, akkor azt, ha pedig ez zavar minket, akkor azt is.
Személyeskedés nélkül
Nagyon fontos, de tán az egyik legnehezebb elem is az, hogy az asszertív kommunikációban el kell kerülni a felesleges személyeskedést. Szigorúan kerüljük azokat a kifejezéseket, amik eltávolodnak a tényektől, és már csak a saját feltételezésünket sugallják.
Semmiképpen se tegyük például a mondandónkhoz, hogy „Nagyon sajnálom, hogy ezt nem tanultad meg gyerekkorodban” vagy hogy „Lehet, hogy otthon összepakoltak utánad”. Ezek könnyen sértőbbek lehetnek, mint az elöl hagyott edények okozta hanyagság, ezért lehetőleg ne használjuk őket.
A cikk folytatódik, lapozz!
Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
