5 alapvető emberi tulajdonság, amellyel jobban megismered az ügyfeleid igényeit

Inkább a periférikus, mint a centrális látás segítségével ragadjuk meg a látottak lényegét. Az evolúciós elmélet szerint őseink közül azok maradtak életben, és azok tudták továbbörökíteni a génjeiket, akik a kovakő pattintgatása és a felhők nézegetése közben is észlelték a periférikus látásukkal, hogy egy oroszlán közeledik feléjük.

Mikor a számítógép képernyőjére nézel, általában a periférikus látásodat használod, hogy egy gyors pillantással felmérd, miről is szól az oldal. Ezért szívesen böngészünk azokon az oldalakon, ahol az oldal szélén szereplő tartalmak kifejezik az oldal célját.

Történetbe ágyazva könnyebben dolgozzuk fel az információkat. „Hadd meséljek el egy történetet!” A történet szó hallatán kíváncsian felemeled a fejedet, és figyelni kezdesz. Az előadásokban legalább egyszer hangozzon el ez a varázserejű mondat. A jól bevált történetmesélési formákat érdemes alkalmazni. Arisztotelész 2000 évvel ezelőtt írta le a történetek alapvető szerkezetét.

A történeteknek három része van: eleje, közepe és vége. A történet elején vázlatosan lefestjük a hallgatóságnak a helyszínt, a szereplőket és az alaphelyzetet vagy konfliktust. A történet középső részében általában különböző akadályok és konfliktusok jelennek meg, amelyeket a szereplőnek meg kell oldania. Többnyire meg is oldódnak, de nem teljes mértékben. A történet végén a konfliktus eléri tetőpontját, majd megoldódik.

Ez csupán a vázlat: a történetbe rengeteg további variációt és cselekményt lehet beilleszteni. A történetek az információk feldolgozásának természetes módját jelentik. A történetek nem egyszerűen szórakoztatnak. Bármennyire száraz információkat kell is átadnod, a történetekkel jobban érthetővé, érdekesebbé és emlékezetesebbé teheted őket.