Kurt Lewin, a szociálpszichológia egyik meghatározó alakja figyelte meg a berlini kávéházakban, hogy a pincérek elképesztő pontossággal emlékeztek a még ki nem fizetett rendelésekre, miközben a lezárt, kifizetett asztalokat percek alatt elfelejtették. Tanítványa, a litván születésű szovjet pszichológus Bluma Zeigarnik ebből a megfigyelésből dolgozott ki egy kísérletsorozatot, amelynek eredményét 1927-ben publikálta a Psychologische Forschung folyóiratban.
Az elmélet szerint a befejezetlen feladatok másképp élnek a memóriánkban, mint a lezártak, mert az agyunk valamiféle nyitott hurokként tartja számon őket. Ez a rész azóta vitatott: az újraelemzések szerint a megszakított és a befejezett feladatokra nagyjából egyformán emlékszünk, a jelenség lényege inkább a nyugtalanító feszültségben ragadható meg, nem a pontos emlékezetben.
Miért pont éjszaka jönnek elő?
Napközben a figyelmünket leköti a munka, a telefon, a beszélgetések, így a befejezetlen ügyek háttérzajként motoszkálnak. Amikor lefekszünk, és megszűnik a külső inger, hirtelen felerősödik ez a belső zúgás. A pszichológiai magyarázat szerint az agy nem a feladat elvégzését, hanem a szándék rögzítését szereti, és amíg nincs lezárva egy ügy, készenléti állapotban tartja, hátha szükség lesz rá. Olvass még a témában
Mi lenne, ha nem azért mozognánk, mert nem szeretjük a testünket?
„Nem voltak közös célok, mégsem mertem elengedni” – hogyan szabadultál ki egy szürke kapcsolatból?
Mi a te titkos szupererőd a konfliktusokban? A csillagjegyed megsúgja
Sátrazás kisgyerekkel: életre szóló élmény, vagy közös családi trauma?
Ez evolúciósan hasznos lehetett, amikor egy be nem fejezett vadászat vagy egy őrizetlenül hagyott tűz valóban életveszélyes volt. A modern életben viszont ugyanez a mechanizmus a be nem küldött munkahelyi jelentés vagy egy elintézetlen családi konfliktus miatt tart ébren.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
