Idén ősszel elhatároztam: hallgatok a belső hívásomra, és igenis megrajzolom a saját határaimat a mindennapok sodrásában.
A természet ilyenkor csendesen visszavonulót fúj, és bennünk is felébred a mélyről érkező, szinte fizikai vágy arra, hogy végre megálljunk. Ehhez képest mi történik körülöttünk? Ránk omlik a tanévkezdés, a munkahelyi szigor, a rendszerezés és az őszi rutinok visszavezetésének végtelennek tűnő sora, mintha a világ pontosan a legrosszabb ütemben akarna túlpörgetni minket.
Az ősz egy csodálatos pszichológiai horgony lehetne az életünkben. Míg a tavasz és a nyár a nyitásról, az aktivitásról és a pörgésről szól, a hidegebb hónapok elhozzák a visszavonulás és a felhalmozott energiák megőrzésének időszakát. És bár egyre többet vagyunk bent, nem igazán lassítunk: a képernyők előtt töltött időnk drasztikusan megugrik, a folyamatos elérhetőség, a közösségi média és a munkahelyi elvárások miatt pedig sokan már az őszi szünet előtt elérik a kapacitásuk végét. Olvass még a témában
„Arra neveltek, hogy nekem sosincs igazam” – Ezért olyan nehéz felnőtt nőként kilépni a jókislány szerepből
Ezt hozza 2026. szeptember 29. a numerológia szerint: kreativitás és önkifejezés
Az agy időskorban is ugyanolyan jól fejleszthető – egy új kutatás szerint
„Mire kiszálltunk a liftből, megtudtam, hogy megcsalnak” – Furcsa találkozások, amiknek meg kellett történniük
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
