Friss hús a parketten: mi is voltunk „könnyű préda”
A látvány hatására persze bennünk is feltámadtak a régi emlékek és némi nosztalgiával fűszerezve felidéztük azokat az időket, amikor még mi számítottunk „friss húsnak” a táncparketten. Emlékszem, hogy már akkor is értetlenül néztük a körülöttünk sündörgő, apánk korabeli hódítókat, akik valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag úgy gondolták, van keresnivalójuk a társaságunkban.
Persze, húszévesen még néha hízelgőnek is tűnt a figyelem, hiszen kinyílt előttünk a világ, és hirtelen már nemcsak a korosztályunk próbált imponálni nekünk, hanem a „befutott” férfiak is. Azok, akik már letettek valamit az asztalra és hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez akkoriban nem hatott vonzónak – főleg, ha jóképűséggel is párosult.
Mai fejjel azonban már tökéletesen látjuk, hogy ez sosem a mi személyes varázsunkról vagy intellektusunkról szólt, hanem csakis az ő vágyaikról: vissza akarták kapni egy pillanatra azt a gondtalanságot, amit mi képviseltünk, és amit ők már régen elhagytak valahol a gyereknevelés és a munkahelyi stressz között. Olvass még a témában
Lassan sétálók, boltban tévelygők: tényleg olyan türelmetlenek lettünk, hogy mindenkit gyűlölünk, akitől nem tudunk haladni?
A nagymamámnak sem kellett receptvideó: ideje visszatérni az egyszerű konyhához
„Elkezdte terjeszteni, hogy viszonyom van a takarítóval” – Kollégák, akik alantas eszközöket választottak, hogy előbbre jussanak a ranglétrán
Nullától tízig: ennyire vagy kompatibilis a hónap szülötteivel, a Skorpiókkal
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
