Nagyon egészségtelennek tartom azt a munkahelyi kultúrát, amelyben már a fizikai betegség sem igazán megengedett. Ahol, ha valaki lebetegszik, bocsánatkérően írja: „nagyon sajnálom, hogy kiesem”, majd az email végére odabiggyeszti, hogy „ha mégis van valami, telefonon elértek”.
Mintha a szervezetünk összeomlása is csak kellemetlen udvariatlanság lenne a munkáltató felé.
Pedig, ha betegek vagyunk, akkor betegek vagyunk. Pont.
Ilyenkor az lenne a feladat, hogy magunkra figyeljünk, a gyógyulásra, a pihenésre, arra, hogy a testünk visszanyerje az egyensúlyát. Ha pedig egy cég nem bírja ki, hogy három napig kiesünk, akkor ott nem mi vagyunk a probléma – hanem a rendszer. Olvass még a témában
3 dolog, amire a 90-es években tanítottak minket – ma már tudjuk, hogy súlyos tévedés volt
Ezek a csillagjegyek dolgoznak legkeményebben a sikerért
Beírtam a naptáramba, hogy „spontaneitás” – Így egyensúlyozok a kreatív énem megőrzése és a teendőim között
„Többet kerestem, a végén mégis én maradtam nincstelen” – neked mit tanított a válás a pénzről?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
