„Csak azért is” – amikor már nem a félelem dönt
Ahogy teltek az évek, valami lassan megváltozott bennem. Egyre többször fordult elő, hogy azt mondtam magamnak: csak azért is. Nem azért, mert nem féltem, hanem éppen azért, mert igen. Nem akartam, hogy a félelmeim határozzák meg, mit élhetek át és mit nem.
A Dachstein-gleccser tökéletes próbatétel volt: magasban vezető utak, üvegkilátó, hatalmas távlatok – és még annál is merészebb kihívások. Kiálltam a híres „semmibe vezető lépcsőre”, ami szó szerint a mélység fölé nyúlik. Átmentem a függőhídon is, ami a gleccser jégpalotájába vezetett. Mindkettő izgalmas és ijesztő volt egyszerre, de fantasztikus érzés volt, hogy képes vagyok rá.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
