Otthon előbb gyorsan összedobok valamit: szendvicset, pár szelet zöldséget, a maradék ebédet egy kicsit újragondolva, gyümölcsöket vagy valamilyen egyszerű süteményt. Csupa olyan egyszerű finomságot, ami egyébként is lenne otthon.
Ilyenkor nem is igazán az evés a lényeg, hanem az egész hangulat. Ahogyan ülünk a fűben, beszélgetünk, vagy csak nézzük a fákat. Néha előkerül egy könyv is, néha csak csend van. És ez a csend valahogy egyszerűen csak jól esik.
Amelyik falatok pedig megmaradnak, később azok lesznek a legfinomabbak, mert eszembe juttatják, amikor gyerekkoromban apukám egy hosszú munkanap után hazaért, és mindig kaptam a hűtőtáskájából valamilyen „madárlátta finomságot”. Olvass még a témában
„Házasodj! Egy jó feleség mellett boldog ember lesz belőled, egy rossz mellett filozófus.” – 10 vicces idézet a történelem legnagyobb (férfi) koponyáitól
Amerika legrosszabbnak tartott first ladyje – valójában traumák és szeretethiány áldozata
A nyári reggeli rutinom, amivel mindig közelebb érzem a délutáni pihenést
Az oxfordi évem: a film, ami megtanított értékelni a hétköznapi örömöket
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
