Véleménycikk: Schuszter Borka
Néha a játszótéren állok, egyik szememmel azt figyelem, hogy a gyerekem ne másszon fel fejjel lefelé a mászóka tetejére, a másikkal pedig válaszolok egy barátnőmnek. Közben pittyen a telefonom: anyukám írt valamit. Mire arra válaszolok, egy kollégám küld egy kérdést a másnapi prezentációról. És egyszer csak azt veszem észre, hogy fizikailag a játszótéren vagyok, fejben viszont egyszerre ülök a barátnőm nappalijában, anyukámmal az orvosi váróban és a kollégámmal egy prezentáció előtt.
Elméletileg csak néhány másodpercet töltöttem az egyes válaszokkal. Gyakorlatilag három különböző élethelyzetbe léptem be és ki egymás után.
A 21. század egyik legnagyobb változását szerintem nem az jelenti, hogy bárhonnan tudunk hívásokat indítani vagy üzeneteket írni. Hanem az, hogy lassan természetessé vált: bármikor el is érhetnek minket. És ami még ennél is furcsább, hogy sokszor már nem is azt várják el tőlünk, hogy elérhetőek legyünk – mi magunk érezzük úgy, hogy annak kell lennünk. Olvass még a témában
Nem én vagyok túlérzékeny: a pillanat, ami emlékeztetett, hogy a családomtól hiába várok érzelmi érettséget
Ezt hozza 2026. szeptember 6. a numerológia szerint: csend és befelé figyelés
„Légy negatív, pofázz vissza és ne csinálj gyereket” – 10 tanács, ami javítja az életminőséged, de úgyse fogadod meg
A saját vállalkozás árnyoldala, amit csak akkor értesz meg, ha már benne vagy
Látom az üzenetet. Tudom, hogy két mondat lenne válaszolni. Miért ne tenném meg most?
Csakhogy az a két mondat ritkán csak két mondat
A pszichológiája ennek részben meglepően egyszerű: az üzenetek kiszámíthatatlan időpontokban érkeznek, ezért minden egyes értesítés egy apró jutalomígéret is. Mi van ott? Ki írt? Mit akar? Fontos? Vicces? Jó hír?
A kíváncsiság pedig nagyon hatékonyan rávesz arra, hogy ellenőrizzük a telefont. Ha pedig már megnyitottuk, nehéz megállni egyetlen üzenetnél.
Ráadásul ott van a másik érzés is: ha már láttam, illene válaszolnom.
Ez az „illene” az, ami engem mostanában egyre jobban fáraszt.
Mert egyáltalán nem csak az igazán fontos dolgokra válaszolok azonnal. Egy barátnőm elküld egy fotót. Egy ismerős megkérdezi, hogy láttam-e már egy filmet. Valaki küld egy linket. Egy kolléga ír egy mondatot, amire valójában ráérnék délután reagálni. Mégis ott van bennem a késztetés, hogy most rögtön lezárjam az ügyet.
Mintha minden megnyitott beszélgetés egy apró elvarratlan szál lenne
Csakhogy ezekből a szálakból egy idő után egészen komoly háló lesz. A legrosszabb pedig az, hogy nem is maga a válasz vesz el sok időt. Hanem az, hogy közben kizökkentem abból, amit csináltam.
Ha éppen dolgozom, egy üzenet után vissza kell találnom a gondolathoz. Ha a gyerekemmel vagyok, egy pillanatra máshová kerül a figyelmem. Ha filmet nézek, megszakad a történet. Ha beszélgetek valakivel személyesen, fejben már ott van mellettünk egy harmadik, negyedik, ötödik ember.
És ezekből a néhány másodperces megszakításokból áll össze a nap.
A chatelés ezért lassan tényleg második műszaknak érződik. Nem azért, mert minden egyes üzenet nehéz, hanem mert folyamatosan jelen van az életünkben. Reggeltől estig lehetnek emberek, akik várnak valamire tőlünk. Egy válaszra, egy reakcióra, egy emojira, egy „persze, megoldjuk”-ra.
Én pedig egyre kevésbé szeretnék úgy élni, hogy minden pittyenésnél készenléti állapotba kerülök.
Talán meg kell tanulnom azt is, hogy egy üzenet nem sürgős attól, hogy megérkezett. És attól, hogy elolvastam, még nem tartozom azonnali válasszal.
Sőt, bizonyos dolgokra lehet, hogy jobb is nem chatben válaszolni.
Egy háromperces telefonhívással néha sokkal hatékonyabban el lehet intézni valamit, mint harminc perc alatt, tíz különálló üzenetben, miközben mindketten dolgozunk, gyereket fürdetünk vagy éppen bevásárolunk. És nemcsak gyorsabb: egy valódi beszélgetésben több hangsúly, több árnyalat, több figyelem fér el.
Ami pedig tényleg ráér, az maradjon üzenetben. Csak akkor talán nekem is meg kell tanulnom ráérni vele.
🌌KisokosÁlomfejtésálmoskönyv A-tól Z-ig→Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
