Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
Vásárlás kísérő nélkül
El tudnád képzelni, hogy felnőtt nőként ne legyen jogod ahhoz, hogy egyedül menj el vásárolni? A 19. században ez azonban a világ egyes részein pontosan így volt: amikor a nők elhagyták az otthonukat, az általános elvárás az volt, hogy egy férfi is tartson velük. Ez a helyzet pedig komolyabban csak az 1800-as évek végén kezdett el megváltozni az első áruházak megjelenésével, amelyeket kifejezetten úgy fejlesztettek ki, hogy egy biztonságos tér legyen az otthonukat egyedül elhagyni kívánó nőknek.
Fotó: istockphoto.com/duncan1890
Szavazás
Manapság teljesen természetes, hogy ha betöltöttük a 18. életévünket, mehetünk szavazni - kivéve azokat, akik elítéltek. Az 1900-as évek elején azonban a világ legtöbb részén ez még teljesen másként volt. A nőket egyáltalán nem tekintették egyenjogúnak a férfiakkal, így pedig többek közt a szavazásokból is kimaradtak. Később aztán különféle engedményeknek köszönhetően volt, hogy 21 éves, máskor viszont csak 30 éves koruk után szavazhattak a nők. Az általános, egyenlő és titkos választójog idehaza végül 1945-ben született meg, de a korhatár még akkor is 20 év volt, majd később csökkentették 18 évre.
Fotó: everett225/depositphotos.com
Olvass még a témában
Fogamzásgátló tabletta szedése
Aki napjainkban idehaza fogamzásgátló tablettát, vagy egyéb hormonális készítményt szeretne használni, legtöbbször annyit kell tennie, hogy felkeres egy nőgyógyászt, aki egy rutinvizsgálat után felírja neki az adott készítményt. Ez azonban nem mindig volt így. Volt idő, amikor bármiféle fogamzásgátlót nehéz volt beszerezni a nőknek. Az első fogamzásgátló tablettát például csak 1960-ban hagyták jóvá, előtte pedig csak az olyan módszerekre támaszkodhattak, mint a méhen belülre felhelyezett eszközök és az óvszer, ráadásul mindkettőt nagyrészt férfiak terjesztették.
1916-ban azonban egy aktivista, Margaret Sanger úgy döntött, hogy mindenképp cselekszik a változás érdekében, és megnyitotta az első születésszabályozási klinikát az Egyesült Államokban. Kilenc nappal később emiatt letartóztatták, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is kiálljon a nők azon joga mellett, hogy ők dönthessenek arról, szeretnének-e gyermeket vállalni. A kitartása hamarosan meg is hozta a gyümölcsét, és az a születésszabályozás, amelyet manapság élvezhetünk, nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhető.
1916-ban azonban egy aktivista, Margaret Sanger úgy döntött, hogy mindenképp cselekszik a változás érdekében, és megnyitotta az első születésszabályozási klinikát az Egyesült Államokban. Kilenc nappal később emiatt letartóztatták, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is kiálljon a nők azon joga mellett, hogy ők dönthessenek arról, szeretnének-e gyermeket vállalni. A kitartása hamarosan meg is hozta a gyümölcsét, és az a születésszabályozás, amelyet manapság élvezhetünk, nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhető.
Fotó: Geroge Marks/istockphoto.com
A cikk folytatódik, lapozz!
