Különösen olyan események alatt, mint a mostani futball világbajnokság, gyakran kapom magam azon, hogy még el sem fogyott az előző, de máris egy új nassolnivaló után nézek. De sokszor igaz ez arra is, ha sorozatot vagy filmet nézek. Ha te is szeretsz ilyen helyzetekben, vagy egyébként is falatozni a főbb étkezések mellett, akkor milyen opciókra esik a választásod? Csak nincs köztük a pattogatott kukorica, a chips, a perec, a ropi, vagy akár a különféle zöldségrudak? Nos, ha igen, határozottabb oka van, mint hinnéd: a ropogósságuk.
Nem csak az ételek íze és kinézete számít
Legyen szó egy nagy tál nachosról, néhány gerezd almáról, vagy a friss, ropogós káposztasalátáról, sokan el se tudnánk képzelni, hogy ne lennének jelen az étrendünkben. Ebben pedig, bár eddig talán te sem gondoltál rá, a ropogósságuknak is nagy szerepe van. Hogy miért?
Rák és Skorpió: a kötelék, ami sosem szakad el teljesen
Nos, az Oxfordi egyetem egyik kísérleti pszichológusa, Dr. Charles Spence arra a következtetésre jutott, hogy az ételekről alkotott felfogásunk nem csak az ízeken és a kinézeten múlik, hanem a hangoknak is fontos szerepe lehet benne.
A ropogósság a gondolatainkra is kihat
Bizonyára te is jártál már úgy, hogy beültél a moziba megnézni egy filmet egy nagy adag pattogatott kukoricával vagy nachossal, de mire a film elkezdődött, már alig maradt belőle valami. Az is előfordulhat, hogy jobban esik egy szendvics, ha néhány levél friss jégsaláta is van benne, vagy sült burgonyával eszed. Ez a ropogtatáshoz való vonzódás pedig a legtöbbünknél nem is véletlen. Dr. Charles Spence egy kutatása során egyenesen arra az eredményre jutott, hogy közvetlen összefüggés van a ropogósság és aközött, ahogyan gondolkodunk egy ételről.
