Minden nagy írónak és költőnek van egy (vagy több) múzsája. Ezekhez a valós vagy elképzelt nőkhöz szólnak a szerelmes versek, belőlük születnek a regények nőalakjai, és ők adnak értelmet a látszólag értelmetlen szavaknak. Ahhoz, hogy minden olyan írót és költőt felsoroljak, akiknek drámai szerelmi élete volt, tíz könyv is kevés volna, így most 5 kedvencemet gyűjtöttem össze – a teljesség igénye nélkül.
Ady Endre – Aki két végén égette a gyertyát
„Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Te vagy a bölcse,
Mesterasszonya
Az ölelésnek.
Áldott ezerszer
Az asszonyságod,
Mert engem nézett,
Mert engem látott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb.”
(Mert engem szeretsz)
A költőóriás, ahogy sokan nevezik Adyt, soha nem kímélte magát. Nem kímélte magát az alkoholtól, a dohányzástól, a gyógyszerektől és nem kímélte magát a szerelemtől sem. Számára olyan volt az, mint a drog, nem tudott élni nélküle. Első múzsája, F. Erzsike volt, azaz Zsóka. A gimnáziumi évei alatt ismerte meg először a szerelmet, ennek lenyomatai a Zsóka-versek.
Második múzsája, szerelme Mihályi Rozália volt, aki a költőt megfertőzte szifilisszel. A kor leggyakoribb nemibetegsége végigkísérte Adyt egész életében. Mihályi Rozália csókja címmel novella született, amelyben a fiatalon elhunyt szerelmére emlékezik.
És jött Léda. A nő, akibe Ady 1903-ban menthetetlenül és visszavonhatatlanul szerelmes lett. A nagyvilági Diósyné Brüll Adél Párizsban élt a férjével, aki nem ellenezte a költővel folytatott féktelen viszonyt. Kilenc évig égtek szerelemben, és ennek a kapcsolatnak része volt a dráma, az őrület, a kimondhatatlan szenvedély és a tiszta szerelem is. 1912-ben a költő vetett véget a héja-násznak az Elbocsátó szép üzenet című versével, amely a Nyugatban jelent meg.
Ady nem vetette meg az alkalmi, egyéjszakás kalandokat, sok ilyenben volt része. Dénes Zsófia, vagyis Zsuka ugyanígy gondolkodott. Rövid kapcsolatnak indult az övék, minden kötelezettség nélkülinek. Mégis egészen a jegyességig vitték, de végül nem házasodtak össze. Barátokként váltak szét és azok is maradtak a költő haláláig.
És végül…Csinszka. A húszéves Boncza Berta, a csoda, aki úgy letaglózta Ady Endrét, hogy nem tudott, és nem is akart szabadulni. Először csak leveleztek, de 1915-ben összeházasodtak. Erre azonban Csinszka apja nem adta áldását. A lány mégis a költőt választotta. Egészen élete végéig mellette volt, szerelemben, szenvedélyben, intim közelségben és a végén betegségben is. Ady ugyanis nagyon legyengült a spanyolnátha után, amiből sosem épült fel igazán, szélütést is kapott, és elgyötört teste ápolásra szorult.
Tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Te vagy a bölcse,
Mesterasszonya
Az ölelésnek.
Áldott ezerszer
Az asszonyságod,
Mert engem nézett,
Mert engem látott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb.”
(Mert engem szeretsz)
A költőóriás, ahogy sokan nevezik Adyt, soha nem kímélte magát. Nem kímélte magát az alkoholtól, a dohányzástól, a gyógyszerektől és nem kímélte magát a szerelemtől sem. Számára olyan volt az, mint a drog, nem tudott élni nélküle. Első múzsája, F. Erzsike volt, azaz Zsóka. A gimnáziumi évei alatt ismerte meg először a szerelmet, ennek lenyomatai a Zsóka-versek.
Második múzsája, szerelme Mihályi Rozália volt, aki a költőt megfertőzte szifilisszel. A kor leggyakoribb nemibetegsége végigkísérte Adyt egész életében. Mihályi Rozália csókja címmel novella született, amelyben a fiatalon elhunyt szerelmére emlékezik.
És jött Léda. A nő, akibe Ady 1903-ban menthetetlenül és visszavonhatatlanul szerelmes lett. A nagyvilági Diósyné Brüll Adél Párizsban élt a férjével, aki nem ellenezte a költővel folytatott féktelen viszonyt. Kilenc évig égtek szerelemben, és ennek a kapcsolatnak része volt a dráma, az őrület, a kimondhatatlan szenvedély és a tiszta szerelem is. 1912-ben a költő vetett véget a héja-násznak az Elbocsátó szép üzenet című versével, amely a Nyugatban jelent meg.
Ady nem vetette meg az alkalmi, egyéjszakás kalandokat, sok ilyenben volt része. Dénes Zsófia, vagyis Zsuka ugyanígy gondolkodott. Rövid kapcsolatnak indult az övék, minden kötelezettség nélkülinek. Mégis egészen a jegyességig vitték, de végül nem házasodtak össze. Barátokként váltak szét és azok is maradtak a költő haláláig.
És végül…Csinszka. A húszéves Boncza Berta, a csoda, aki úgy letaglózta Ady Endrét, hogy nem tudott, és nem is akart szabadulni. Először csak leveleztek, de 1915-ben összeházasodtak. Erre azonban Csinszka apja nem adta áldását. A lány mégis a költőt választotta. Egészen élete végéig mellette volt, szerelemben, szenvedélyben, intim közelségben és a végén betegségben is. Ady ugyanis nagyon legyengült a spanyolnátha után, amiből sosem épült fel igazán, szélütést is kapott, és elgyötört teste ápolásra szorult.