Sok pszichológus szerint legalább annyira fontos, hogy a gyerekeinket arra tanítsuk: ne csak mások visszajelzéséből merítsenek önértékelést, hanem saját magukra is tudjanak büszkék lenni. Ha mindig csak akkor érzem magam értékesnek, ha valaki más mondja ki, hogy az vagyok, akkor felnőttként is folyamatos külső megerősítésre vágyom majd.
Pedig mennyivel egészségesebb, ha az ember képes belülről megélni a sikerélményt – nem másokért, hanem önmagáért. Nekem ez egy olyan terület, amin még mindig dolgozom, ami talán nem is csoda, ha arra gondolok, hogy még az is nehezen megy, hogy gúnyos felhang nélkül ejtsem ki ezt a mondatot.
„Ez a te döntésed, én ebbe nem szólhatok bele!”
Egy kis faluban nőttem fel, ahol nagyon erős elvárások vettek körül. Hogy mit mondok, hogyan viselkedem, milyen a hajam, mit veszek fel – mind olyan dolgok voltak, amiről a környezetemnek nemcsak véleménye volt, de elvárásai is. Nem csoda, ha gyakran úgy éreztem, hogy a döntéseim valójában nem az enyémek. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
