Különleges vonat még különlegesebb útvonallal
Az Elefánt expressz egy egykocsis vonat, amely legfeljebb 22 fő befogadására alkalmas. Elég valószínűtlen szafari járműnek tűnik, de teljesen egyedi élményt kínál. Ahelyett, hogy gyalogosan vagy terepjárókkal követnék az állatok nyomát, a vonaton utazók teljesen véletlenszerűen találkoznak velük. Mindez az utazók szerint különleges bizsergést ad az egyébként is páratlan élményhez.
A nagyjából 80 km-es út során a vonat többször lelassít, hogy elefántcsaládok és kudu-csordák keljenek át a pályákon. Megállhat, hogy az utasok figyeljék a lombkoronában legelésző zsiráfokat, miközben zebrák bóklásznak k az aljnövényzetben.
Amikor Mark „Butch” Butcher – az Imvelo Safari Lodges ügyvezető igazgatója – először fontolgatta egy turisztikai vonat indítását az 1980-as években, és elkötelezte magát amellett, hogy átrágja magát a zimbabwei bürokrácia útvesztőiben, hogy mindez meg is valósulhasson, elképzelése nem csak Hwange vadvilágának szépségéről szólt. Inkább a park történetének átadását tűzte ki célul. Ezzel hangsúlyozta a régió növekvő közösségi alapú turizmusának és természetvédelmi erőfeszítéseinek fontosságát. Olvass még a témában
A vasutak az alapítása óta a park történetének részét képezik. A zimbabwei vasutakat eredetileg azért építették, hogy összekapcsolják a tengerparttal nem rendelkező megye bányászati és mezőgazdasági telephelyeit a szomszédos mozambiki és dél-afrikai part menti kikötőkkel. Ezt a pályaszakaszt 1904-ben fektették le, 24 évvel a Wankie Game Reserve (Hwange elődje) létrehozása előtt.
Ez arra késztette a brit gyarmati tisztviselőket és a vadon élő állatokkal foglalkozó szakértőket, hogy megkérdőjelezzék az állatok számára védett terület létrehozásának bölcsességét, amelyet egy működő vonat szegélyezne. De a terv előrehaladt, és a Wankie Game Reserve 1928-ban megalakult Ted Davison vadőr irányítása alatt.
