A kutatók az elmúlt években 6, általánosnak mondható étkezési stílust vizsgáltak. Ezúttal viszont nem csak az egészségügyi szempontok kerültek a porondra, hanem a környezeti hatások is.
Nem újdonság: élelmiszerfogyasztási szokásaink óriási hatással vannak környezetünkre, az, hogy mi kerül a tányérunkra, hatalmas jelentőséggel bír bolygónk jövője szempontjából. Egy 2021-es a ENSZ által támogatott tanulmány rámutatott, hogy az üvegházhatású gázok jelentős része, egész pontosan 34%-a az élelmiszerrendszerünkből származik. Kibocsátásunk több mint harmada!
E felismerésnek arra kell sarkallnia bennünket, hogy komolyabban vegyük az élelmiszer-választásunk következményeit, hiszen ezen keresztül mindenki egyszerűen hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Az ételválasztás összetett kérdés
Számos tényezőt kell figyelembe venni, legyen szó akár etikai szempontokról, az anyagi lehetőségekről, az adott táplálékokhoz való hozzáférésről vagy éppen az aktuális étkezési trendekről. És akkor még szóba se kerültek az egyéni preferenciák vagy az ételérzékenységek…
Az emberek gyakran váltogatnak a különféle étrendek között. Ha viszont a szénlábnyom és a tápérték a prioritás, akkor érdemes lehet figyelembe venni a Tulane Egyetem legfrissebb kutatását.
Ebben a tanulmányban 6 népszerű étrendet (vegán, vegetáriánus, pescetáriánus, paleo, keto és mindenevő) hasonlítottak össze mind táplálkozási minőség, mind pedig környezeti hatás szempontjából. A kutatók több mint 16 000 felnőtt étrendjét elemezték. Az adatokat a CDC’s National Health and Nutrition Examination Survey adatbázisából gyűjtöttek össze.
A legkevésbé fenntartható étrendek
Hazánkban bizonyára sokan nem örülnek ennek – tekintve, hogy a többség nagyon távol áll a hivatalos dietetikai ajánlásoktól –, de a legtöbb húst tartalmazó étrendek bizonyulnak a legkevésbé környezetbarátnak. A keto és paleo diéta a vizsgált étrendek közül szintén a sor végén kullog fenntarthatóság tekintetében.
Emellett ezek az étrendek tápérték szempontjából is a legalacsonyabb pontszámot érték el, így sem a környezettudatossággal, sem az egészséges életvitellel nem egyeztethetőek össze.
A keto diéta a nagymennyiségű zsírfogyasztást és az alacsony szénhidrátfogyasztást helyezi előtérbe. Emiatt a becslések szerint közel 3 kg szén-dioxidot termel 1000 elfogyasztott kalória esetében. A paleo diéta, ami kizárja pl. a teljes kiőrlésű gabonák, valamint a hüvelyesek fogyasztását és inkább a húsokra, zöldségekre támaszkodik, szintén alacsony táplálkozási minőségi pontszámot ért el. Ráadásul alig marad el a ketotól: 2,6 kg szén-dioxidot termel 1000 kalória esetén.
Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy már korábban is vizsgálták ezeknek a diétáknak az egészségre gyakorolt hatását, de ez az első alkalom, hogy a kutatók számszerűsítették és összehasonlították a szén-dioxid-lábnyomokat.
A biztos befutó
A növényi (vegán) étrend érte el a legkisebb szén-dioxid-lábnyomot, mindössze 0,7 kg szén-dioxidot termelve 1000 elfogyasztott kalória esetén. Ez jelentősen kevesebb, mint a keto vagy akár a paleo. A növényi étrendet követte a vegetáriánus és a pescetáriánus étrend, melyeknek szintén alacsonyabb volt a szénlábnyoma.
A táplálkozási minőség tekintetében a pescetáriánus étrend hozta a legmagasabb pontszámot, melyet a vegetáriánus és a vegán étrend követett.
Arra sajnos nem tértek ki a kutatók, hogy milyen minőségben, mennyiségben fogyasztottak a résztvevők feldolgozott ételeket és mennyire ügyeltek a teljes értékűségre a választott étrendek tekintetében – ez még a jövőbeli elemzések feladata lesz.
Középutas étrendek
Végül pedig, ami a mindenevő étrendek követőit jelenti, mind minőség, mind fenntarthatóság szempontjából középutasok a „klasszikus” étkezési szokások hívei. Azonban mielőtt kényelmesen hátradőlhetnénk, a szakértők hozzátették, hogy ha a mindenevőknek csupán harmada váltana vegetáriánus étrendre, akkor az átlagosan 340 millió személyautó-kilométerrel csökkentené a káros környezeti hatásokat.
Ez a kalkuláció is azt mutatja, hogy már a kisebb változások is jelentős pozitív hatással lehetnek környezetünkre, anélkül, hogy pl. teljesen vegán étrendre kellene váltanunk.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az étkezési szokásaink jelentős mértékben hozzájárulnak a környezeti terheléshez, és hangsúlyozzák a fenntarthatóbb táplálkozási lehetőségek fontosságát mind egyéni, mind kollektív szinten. Az ilyen kutatások segítségével jobban megérthetjük, hogyan alakíthatjuk ki étkezési szokásainkat úgy, hogy azok ne csak az egészségünkre, hanem a bolygó jövőjére is pozitív hatással legyenek.
Nyitókép: nensuria/istockphoto.com