1986. április 26-án történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben az atomenergia felhasználásának történetének legsúlyosabb katasztrófája következett be. Hogy pontosan hány ember halálához vezetett a sugárzás, arról nincsenek adatok, de feltehetően több ezren lehetnek. A tragédia pedig máig sokakkal együtt él, és nem csak a sugárzás az, ami még mindig mérhető a területen.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
1/5 Gyászoló anyák
A Live Science szerint Kelet-Európa és a Szovjet Unió területén rengeteg orvos javasolta a várandós anyáknak az abortuszt, mondván, hogy a gyermekeik torzultan vagy végzetes betegségekkel születnének, holott ma már úgy gondolják, a sugárzás, aminek ezek az anyák ki voltak téve, túl alacsony volt ahhoz, hogy egészségkárosodást okozzon a magzatokban.
Mégis becslések szerint 100-200 ezer közötti azoknak az abortuszoknak a száma, amelyeket a radiofóbia miatt végeztek el.
Így a katasztrófa miatt még több édesanya veszítette el a gyermekét, mint akikről tudhatunk, és egészen bizonyos, hogy rengeteg nő él, aki máig hordozza a 33 évvel ez előtti, borzalmas veszteség tragédiáját.
2/5 A kutyák, akik meghalni születtek
1986-ban, amikor az atomkatasztrófa után megkezdték a kitelepítéseket, a környék lakói nem vihették magukkal a háziállataikat, és ahogyan az a Netflix sorozatában is látható, a lezárt területekre később csapatokat küldtek, hogy végezzenek a sorsukra hagyott állatokkal. Rengeteg felkavaró beszámoló maradt fent az evakuáló buszok után hosszú-hosszú kilométereken rohanó kutyákról, és az állatok tragédiája máig folytatódik: a lezárt területeken ma a hátrahagyott és életben maradt kutyák leszármazottai kóborolnak.
Nekik soha nem lesz gazdájuk, soha nem is ismerik meg az ember közelségét, és a sugárzás miatt eleve rövidebb életre számíthatnak, a többség nem éli meg a hatodik életévét, miközben egy egészséges kutya várható életkora 10-13 év, de fajtától függően ennél akár sokkal hosszabb is lehet.
Bár a zárt területeken máig tilos letelepedni, vannak, akik nem hagyták el az otthonaikat: kisebb csoportok máig itt élnek, főleg idősebbek, többnyire nők, akik máig az egykori családi birtokot gondozzák. Ezek az emberek egyértelműen érzik ma is a katasztrófa hatását: otthonuk, ami egykor a kornak megfelelően fejlett és élettel teli környék volt, most elzárt, a múltban ragadt terület, a senki földje: nincs közmű, nincs orvosi ellátás, nincsenek hatóságok, hiszen hivatalosan nem él itt senki.
Aki mégis így tesz, az pedig nem számíthat semmi jóra: a máig magas sugárzás bizonyosan megrövidíti az életüket.
