A világon szinte mindenhol másképp ünneplik a karácsonyt, más szokások, más ételek és más hagyományok kapcsolódnak az év legszebb ünnepéhez. Érdekes belegondolni, hogy a szeretet ünnepe mit jelent ma és mit jelentett 50 vagy 100 éve, amikor nagyszüleink vagy az ő szüleik ünnepeltek a karácsonyfa mellett. Volt egyáltalán karácsonyfa? Milyen volt az ajándékozás? Hogyan zajlott a szenteste? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, görgess lejjebb, utána pedig te is faggasd ki a nagyit, hogy az ő gyerekkorában hogyan telt az ünnepi időszak!
A Kikapcsolódás rovat legjobbjai minden pénteken a postaládádban
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Pixie frizura 60 felett: kinek áll jól és hogyan kérd a fodrásznál
1/5 Karácsonyfa
Ma már szinte elképzelhetetlennek tartjuk a karácsonyt karácsonyfa nélkül, sőt már több százféle típus közül választhatunk – a különböző fajtájú és méretű élőfák, a műfenyők és az arany, az ezüst vagy bármilyen extrém színű verziók is kaphatók az adventi időszakban.
El vagyunk kényeztetve, hiszen már novemberben kint vannak mindenhol a különböző feldíszített karácsonyfák: a bevásárlóközpontokban, a szállodákban, az irodaházakban, az iskolákban, a nagyobb tereken.
Szinte már eleged lesz a karácsonyi hangulatból, mire elérkezik a szenteste.
2/5 Illatos ág
Karácsonyfa helyett nagymamáink idején legtöbbször csupán egy fenyőág került az asztal közepére, amit mogyoróval, mézeskaláccsal és gyümölcsökkel raktak körbe. Ezt sok helyen illatos ágnak is hívták, ami mellé legtöbbször gyertyát gyújtottak, hiszen akkoriban még nem voltak színes, zenélő, villogó karácsonyi égők. A gyertya szimbolizálta akkoriban a karácsonyt, hiszen a szeretet és a remény jelképe volt.
A gyertya mellett az almának is fontos szerepe volt karácsonykor. A palócoknál egy régi szokás, hogy egy almát annyi felé vágtak, ahányan voltak a családban, és mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család, vagy ha valaki eltévedne, hazataláljon.
Később, körülbelül az ötvenes évek környékén kezdett divatba jönni a karácsonyfa állítás, ebben az időben kezdték el fenyőünnepként is emlegetni a karácsonyt.
Azért ezt még nem úgy kell elképzelni, mint a mai csillogó-villogó karácsonyfákat, hiszen legtöbbször nem tökéletesen sűrű, óriási fenyőfákat állítottak, a családok legtöbbször örültek, ha bármilyen fa a lakásba került szentestére.
A karácsonyfákat dióval, karácsonyfaalmával (kisebb növésű almákkal) díszítették, amiket vékony cérnára fűztek fel és így aggatták a fákra. Akkoriban nem volt szaloncukor sem, ehelyett eleinte még színes papírba csomagolt kockacukorral díszítették az ágakat. A fákon vékony, hosszú gyertyák égtek, a karácsonyi girlandok pedig színes, összeragasztott papírokból készültek.