Az emberi agy kétségtelenül fantasztikus, és működése annyira összetett, hogy az szinte már csodaszámba megy. Rengeteg testi folyamatot irányít, de bizonyos mértékben meghatározza a személyiségünket és hajlamainkat is. Pontosan azért, mert egy ilyen bonyolult „szerkezetről” van szó, számtalan tévhit kering a köztudatban – itt az ideje, hogy eloszlassunk ezek közül néhányat.
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/4 Jobb vagy bal agyféltekés személy vagy?
Lehet, hogy már te is belefutottál a neten abba az állításba, miszerint ha logikus, gyakorlatias a gondolkodásmódod, akkor a bal agyféltekéd működik dominánsan, ha pedig inkább intuitív, művészetek iránt fogékony, álmodozós típus vagy, akkor a jobb agyféltekédé a főszerep.
Nos, ezzel kapcsolatban számtalan kutatás született, de azt bátran kijelenthetjük, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az agyunk működése rendkívül összetett, nem lehet így beskatulyázni az embereket – az amerikai University of Utah két éven át vizsgálta több mint 1000 ember agyát, hogy kiderítsék, vajon tényleg dominánsabb-e az egyik agyfélteke, mint a másik. Az eredmény azt mutatta, hogy átlagosan mindkét félteke egyenlő arányú aktivitást mutatott hosszú távon, tehát nem lehet csoportokba osztani az embereket aszerint, hogy agyuk melyik része dominál.
2/4 Csak az agyunk 10%-át használjuk
Ha ez igaz lenne, akkor az azt jelentené, hogy agyunk 90%-ának eltávolításával ugyanúgy „működnénk” tovább? Persze, hogy nem! Az agyunk egészét használjuk, csupán változó, hogy mikor melyik részét és mekkora mértékben.
Az, hogy éppen agyunk melyik területe aktív, szinte másodpercenként változhat – az az állítás már közelebb áll a valósághoz, hogy adott pillanatban egyszerre csak agyunk 10%-át használjuk.
Más terület felelős a memóriáért, más a beszédért, más a mozgásért, és ezek egyidőben is munkában lehetnek. Számtalan körülmény – a motivációnk, a környezetünk, az egészségi állapotunk, az alvás – lehet hatással arra, hogy mennyire közel teljesít agyunk a 100%-hoz.
Persze, jó lenne azt hinni, hogy ha egyszer tényleg elérjük a 100%-ot, csodaképességeink lesznek, mint a Csúcshatás című filmben, de sajnos ez nem igaz.
Ez azért egy káros tévhit, mert azt feltételezi, hogy a nemünk alapján más képességeink vannak, pedig ez nem igaz. Valóban van minimális különbség a nők és férfiak agyának anatómiájában és működésében, de nem ez határozza meg azt, hogy mire vagyunk képesek – ebben sokkal inkább a társadalmi nyomásnak van szerepe.
Egy általános mítosz, hogy a nők magasabb érzelmi intelligenciával és empátiával rendelkeznek, pedig ha az agyműködést vesszük alapul, az pont az ellenkezőjét mutatja.
A hippokampusz, amely a memóriával van kapcsolatban, tipikusan a nők agyában nagyobb, míg az amigdala, ami az érzelmekért felel, a férfiak agyában nagyobb.
