Az igazi belső próbatétel akkor kezdődött, amikor elérkezett a túra előtti este
… és mi még mindig semmilyen visszajelzést nem kaptunk a másnap reggeli indulásról. Éreztem az egyre növekvő feszültséget, de az utolsó pillanatban felrémlett bennem az önismeret: nem kell mindent az irányításom alatt tartani, ideje átadni magamat az áramlásnak.
És valóban, hamarosan csippant a telefon. Azt írták, fél nyolcra jön értünk a transzfer a pályaudvarra, egy fekete BMW-re számítsunk, a sofőrt pedig Salvatorénak hívják. Egymásra néztünk a férjemmel, és kitört belőlünk a nevetés – ennél szicíliaibb már nem is lehetne a program!
Sokat látott és jól felkészült turistaként már hétkor ott álltunk az állomáson, hogy a távoli Etnára tekintve igyuk meg a reggeli cappuccinónkat és együk meg a pisztáciás croissantunkat. Aztán telt az idő, Salvatore pedig sehol sem volt. Ismét jött az a bizonyos belső mérlegelés: semmi baj, nyugi, ha ma elmarad, holnap megpróbáljuk újra. Olvass még a témában
Tegnap még szeptember volt, holnap meg már karácsony?
Mi az életfeladatod? Megmutatja a születési dátumod utolsó számjegye
„A szalagavató másnapján egy másik országban ébredtem” – Sztorik, amiket máig nem mertünk bevallani a szüleinknek
Nullától tízig: ennyire vagy kompatibilis a hónap szülötteivel, a Mérlegekkel
Kész csoda, de legalább értesítést kaptunk: olaszosan húsz perc múlva megérkezett az üzenet, hogy hatalmas a dugó, ám végül Salvatore tényleg megjött. Felfoghatatlan módon, de abban a hatalmas közlekedési káoszban – akárcsak a vonat – a mi sofőrünk is időben érkezett a célállomásra.
Pontosan két perccel a tervezett túraindítás előtt már ott öltözködtünk az Etna lábánál, ahol életünk egyik legmeghatározóbb élménye várt ránk a lehető legjobb vulkanológus kíséretében.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
