Mikor ettél utoljára úgy egy szelet csokit, hogy közben ne mardosott volna legalább egy kicsit a bűntudat? Vagy mikor kortyoltad el az utolsó csepp szörpöt anélkül, hogy egy hang a fejedben azt mondta volna: „Na, tessék, megint a cukor!” Lassan úgy beszélünk róla, mint a modern élet új mumusáról – hol a glutén helyére lép, hol a tej szintjére emelkedik a tiltólistán. De vajon tényleg akkora baj, ha néha megédesítjük vele az életünket? Vagy ez is csak egy újabb diétás pánikhullám?
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Nem csoda, ha kicsit összezavarodtál, hiszen állandóan eltérő információk kerülnek a címlapokra. Április végén például Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok egészségügyi minisztere egy sajtótájékoztatón egészen drámai kijelentést tett: „A cukor méreg!” – elég kemény szavak egy olyan hozzávalóra, ami ott van gyakorlatilag minden kész és félkész ételben.
De azért Kennedy nem teljesen a levegőbe beszélt. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a túlzott cukorfogyasztás nemcsak hizlal, hanem hosszú távon olyan betegségekhez is hozzájárulhat, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a zsírmáj vagy a szívbetegségek. És hogy mennyire túlzó a fogyasztás? Egy friss amerikai adat szerint az amerikai tinédzserek 38%-a már most cukorbeteg vagy prediabéteszes. Ez több mint ijesztő!
De mit is jelent az, hogy „méreg”?
Nem arról van szó, hogy egyetlen kanál cukor holnap reggelre kórházba juttat. A híres Paracelsus szerint is minden mérgező: önmagában lehet, hogy nem az, de a mennyiség határozza meg a végeredményt. Tehát attól lesz valami káros, hogy mennyi kerül belőle a szervezetünkbe.
A témát tekintve a legnagyobb probléma az, hogy hozzáadott cukrot nem kizárólag akkor visszük be, amikor direkt kanalazunk belőle – rejtve rengeteg kerül a tányérunkra és a poharunkba. Ráadásul cukor nem pusztán az olyan élelmiszerekben van, mint a müzli, a csoki, a lekvár – ott bújik a szószokban, a joghurtokban, a (sós) pékárukban sőt, még a felvágottakban is bőségesen akad belőle.
A hozzáadott cukrot tehát gyakran még csak fel sem ismerjük az összetevők között, éppen ellenkezőleg: szent meggyőződéssel adjuk a gyerekeinknek is az adott ételt, azt gondolván, hogy „ez legalább cukormentes”.
Egyébként nekem is sokáig ellenségem volt a cukor. Amikor sok-sok évvel ezelőtt növényi étrendre váltottam, az egyik legnagyobb felismerésem az volt, hogy a szénhidrát – és különösen a természetes formájában jelen lévő cukor – nem az ördögtől való. Épp ellenkezőleg! Amint elkezdtem bízni a gyümölcsökben, a teljes értékű gabonákban és a magas keményítő tartalmú zöldségekben rejlő, természetes cukrokban, nemcsak a testsúlyom kezdett rendeződni, de az energiaszintem is stabilabb lett, és az édességek iránti sóvárgásom is csökkent. Megértettem, hogy nem a cukor a fő bűnbak, hanem az, ahogyan és amilyen formában fogyasztjuk.
A cikk folytatódik, lapozz!
6 cukor- és laktózmentes jégkrém recept, ami bűntudat nélkül frissít
