Azzá, aki többet tud a magánéletünkről, mint a többiek, akire számíthatunk, ha érzelmi támogatásra van szükségünk, és aki mellett mi is mindig ott állunk, ha segítségre van szüksége.
A “work spouse” a kollégád, aki tudja rólad, ha vizsgálatokra kell hordanod a gyerekedet, ha éppen a múlt héten kellett elaltatni a cicádat vagy ha éppen egy nehéz szakításon mész keresztül. Egyszóval tisztában van azokkal a dolgokkal, amelyek túl személyesek ahhoz, hogy megoszd őket minden kollégáddal, viszont tudod, hogy befolyásolni fogják a terhelhetőségedet, vagy legalábbis mentálisan extra nyomást helyeznek majd rád. Munkahelyi bizalmasod azonban nemcsak tud ezekről a kihívásokról az életedben, de ott is van, hogy segítsen. Akár azzal, hogy átvesz egy-két kisebb feladatot, akár azzal, hogy alkalmazkodik az időbeosztásodhoz, vagy csak azzal, hogy napközben visz egy csésze teát, és megkérdezi, hogy vagy. És természetesen fordított helyzetben te is megteszed ezt érte.
A távolról végzett munkával munkahelyi kapcsolataink felszínesebbé válnak, ami egyfelől nem baj – hiszen bármit is szeretnek állítani a multik HR-esei, a munkahely nem egy nagy család, erre ott vannak a magánéletünk szereplői – ugyanakkor a személytelenebb munkahelyi kapcsolatok ennek a nagyon különleges felnőtt barátságnak a lehetőségét is elveszik.
Olvass még a témában
És bár lehet, hogy ez egy olyan áldozat, amit meg kell hoznunk a nagyobb szabadságot és több integritást kínáló munkahelyi környezetért, nekem például egészen bizonyosan hiányozni fognak ezek a véd- és dacszövetségbe betonozódott barátságok, a tudat, hogy van valaki, aki ebben a pénz és intrika által dominált világban is a bizalmasom lehet, és aki előtt néha ki lehet kicsit fújni a levegőt. Ha a munkahelyi barátságok eltűnnek, biztos, hogy kicsit magányosabb hely lesz a világ.
