Mielőtt a lányom megszületett, a lehetőségeinket végiggondolva úgy ítéltem meg, hogy számunkra a szoptatás lesz a legmegfelelőbb út, és igény szerinti szoptatásra készülve vártam a kisbabám érkezését.
Hatalmas szerencsémre azon kevesek közé tartoztam, akiknek nem volt gondjuk sem a tejbelövelléssel, és a babám is az első perctől kezdve ügyesen szopizott. Ráadásul a kórházban, ahol szültem, még egy profi szoptatási tanácsadó is dolgozott, akitől remek tippeket kaptam, mielőtt hazaindultunk.
Mindezeknek köszönhetően három és fél éves koráig szoptattam a lányomat – boldogan és örömmel tettem ezt, de bevallom, az utolsó hónapokban már nagyon vártam, hogy véget érjen ez az időszak, és visszakapjam a saját testemet és privát szférámat – már amennyi privát szférája van az embernek, ha egy óvodás gyerek anyukája. Olvass még a témában
Ugyan egyáltalán nem bántam meg a hosszan tartó szoptatást, nagyon, nagyon, de nagyon örültem annak is, amikor vége lett. És egyszersmind szomorú, frusztrált és eszköztelen is voltam. Meg kipihentebb, megkönnyebbült és felszabadult. És nosztalgikus. És veszteséget megélő. És letargikus és újra önmagamra találó.
Ez mind egyszerre.
A szoptatás vége ezerszeresére nagyítva volt az az érzés, amit akkor éreztem, mikor a lányom első foga kibújt: tapsikolva örültünk az apró, de annál különösebb mérföldkőnek, és közben volt egy részem, ami sírni akart, mert valami véget ért, és a gyerekemnek már nincs többé kisbabás gumivigyora.
Az elválasztás érzelmileg megterhelő volt, hiszen el kellett engedni, vagy legalábbis más formát kellett találni egy erős köteléknek, amit addig arra használtunk, hogy az egymás iránti szeretetünket kifejezzük.
Vannak azonban édesanyák, akik a változással járó szomorúságnál súlyosabb tüneteket is tapasztalnak az elválasztás után. Fontos lenne, hogy ők tisztában legyenek vele: amit átélnek, azt nagy valószínűséggel a hormonok játéka okozza, és teljesen normális jelenségről van szó.
Mi az elválasztás utáni depresszió?
Az elválasztás utáni depresszió olyan mentális tünetek leírására használt kifejezés, amelyek a szoptató anyáknál jelentkeznek a szoptatás abbahagyása után. Ezeket a tüneteket a hormonális ingadozások, de a pszichés stressz is okozhatják.
Noha az elválasztás utáni érzelmi ingadozás egyelőre egy kevésbé kutatott terület, egyes vizsgálatok arra mutatnak, hogy ez az érzelmileg nehéz időszak akár átmeneti depressziót vagy szorongást is okozhat.
Az elválasztás utáni depresszió tünetei lehetnek a fokozott ingerlékenység, az, ha valaki könnyen elsírja magát, ha nem talál örömöt azokban a tevékenységekben, amelyek pedig általában örömet okoznak neki, de a fáradtság és a koncentrációs zavarok is a tünetek között szerepelhetnek.
Az elválasztás utáni depressziót feltehetően azok a hormonális változások okozzák, amelyek a szervezetben a szoptatás abbahagyásakor következnek be. Ugyanakkor pszichológiai okok is állhatnak a háttérben, különösen, ha valamilyen ok miatt az anyának hamarabb kell befejeznie a szoptatást, mint ahogyan azt szerette volna.
Az elválasztás utáni depresszió kialakulásában szinte bizonyosan szerepet játszanak a hormonok, például az oxitocinszint hirtelen csökkenése. Az oxitocin a kötődés, a jó közérzet hormonja, amely a szoptatás alatt megemelkedik, ezzel is elősegítve az anya és a gyermeke közötti kötődés kialakulását. Amikor a szervezet a szoptatás után hirtelen kevesebb oxitocint kezd termelni, intenzívebben élhetjük meg a szomorúságot vagy veszteségélményünk lehet.
A szoptatás befejezésével ugyancsak csökken a prolaktin termelés is. A prolaktin, amely a szoptatás alatt jellemzően megemelkedik, a nyugalom érzéséért felelős. Az elválasztás utáni tünetek súlyosabbak lehetnek, ha a szoptatást hirtelen kell abbahagyni ahelyett, hogy fokozatosan csökkentenénk a szoptatások mennyiségét. Ennek a hormonnak a hirtelen csökkenése nyugtalanságot, szorongást válthat ki belőlünk.
Mindeközben, míg az ösztrogéntermelés a szoptatás alatt általában alacsonyabb, az elválasztás után visszatér a terhesség előtti szintre. Egyeseknél az ösztrogénszint változása lassabb ütemben történik, ami még így is hatással lehet a hangulatra. Az ösztrogénszintek változása néhány embernél depressziós vagy ingerlékeny hangulatot okoz.