Az ősök
A barátaim mind szerető szülőkkel nőttek fel, akikkel felnőttként is szoros a kapcsolatuk. Az én apám ivott és elverte minden pénzünket, anyám pedig rajtam vezette le a feszültséget. Amint leérettségiztem, elköltöztem tőlük és az elmúlt 15 évben összesen háromszor látogattam meg őket, abban se volt sok köszönet. Amikor tavaly felhívott anya, hogy apám meghalt, nem éreztem semmit. Amikor látom a férjem, hogy bármikor felhívhatja az apját és az mindenben segít neki, vagy hogy az anyukája milyen gondoskodóan csomagol nekünk ennivalót, összeszorul a szívem. Nekem sosem volt meg ez a biztonság és a mai napig is csak szorongás fog el, ha eszembe jutnak a szüleim.
Következő cikkünk„Nem csoda, hogy nem vagyok sikeres…” – 5 mód, ahogy szabotálod saját magadAz életünk során számtalan alkalommal találkozunk akadályokkal és nehézségekkel, de gyakran nem is sejtjük, hogy ezek egy részét mi magunk tesszük az utunkba. Ezt nevezzük önszabotázsnak. Az önszabotázs tulajdonképpen a saját boldogságunk és fejlődésünk gátjának felállítását jelenti, ami lehet tudatos vagy tudattalan is. Most…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
