Szokták mondani, hogy majd az idő begyógyítja a sebeket, és legyünk türelmesek. Ilyenkor persze minden jellemző ránk, csak a türelem nem.
Hisz hogyan is lehetnénk türelmesek, ha életünk szerelme most adta ki az utunkat, vagy egy nagy reményekkel teli kapcsolat végül zátonyra futott? Ebben az esetben nincs jó tanács, nincs segítség, nincs semmi, ami megszüntetné azt a fájdalmat, ami a lelkünket uralja. Legszívesebben összeszednénk a cuccunkat, és elmennénk jó messzire, hogy még véletlenül se kelljen az emlékekkel találkoznunk. Mi lenne, ha tényleg ezt tennénk? Elutaznánk, hogy képesek legyünk túltenni magunkat a veszteségen, és átlépni végre a felejtés küszöbét.
Ha minden lehetőségünk adott, akkor nincs más teendő, vágjunk bele! Az ajtó nyitva áll, az pedig, hogy belépünk-e rajta, csakis tőlünk függ. Több szempontból is eredményes lehet egy ilyen utazás, hiszen jótékony hatással van a gyászidőszakra, amin a filmekben a csajok olyan könnyen túllendülnek. Nos, a valóságban nem ilyen egyszerű, de legalább kiszakadunk az emlékekből, a mindennapokból, megismerhetünk új embereket, és belemerülhetünk egy más kultúrába, ami szépen elvonja a figyelmünket. Olvass még a témában
Nem vágyom álomesküvőre, és egyre kevésbé értem, miért kellene
„Most ért véget egy hosszú kapcsolatom” – 10 férfitípus, akivel nem érdemes randiznod
Szégyellem, de titkolom a párom elől, hogy néha még mindig rágyújtok
„Abszolút figyelmen kívül hagyta minden kérésem” – Ha már háromszor kértél valamit a pasidtól hiába, akkor sajnos nem törődik veled
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
