Az alvászavarok olyan állapotok gyűjtőnevét jelentik, amelyek befolyásolják, mennyit és hogyan alszol. Az okok a rossz szokásoktól kezdve orvosi kezelést igénylő problémákig terjedhetnek. Amennyiben tehát nem érzed magad elég kipihentnek reggelente, ideje komolyan végiggondolnod, nincs-e veszélyben az egészséged!
Az alváshiány veszélyei
Aligha újdonság számodra, hogy az alváshiány negatívan hat az életminőségre. Sokan hajlamosak azonban elfelejteni, hogy a hiány nemcsak mennyiségi, hanem minőségi is lehet.
Ha nem volt részed elegendő és mély pihenésben, sajnos autóbaleset, párkapcsolati problémák, rosszabb munkateljesítmény, munkahelyi sérülések, memóriagondok és hangulatzavarok emelkedett kockázatával kell szembenézned. Sőt, hosszú távon szívbetegség, túlsúly és diabétesz is lehet a következmény.
Az alvászavarok tünetei
Az alkalomszerű rossz alvást elég könnyű ugyan megkülönböztetni ugyan az alvászavaroktól, mégis sokan legyintenek az egyértelmű panaszokra, melyek általában a következőek:
– Napközbeni álmosság,
– nehézkes elalvás,
– gyakori felriadás,
– horkolás vagy légzésszünetek,
– mozgáskényszer vagy kellemetlen érzet a lábakban éjjelente.
Az alvásciklus
Ahhoz, hogy megértsd az alvászavarok természetét, először is az alvás „anatómiájával” kell tisztában lenned. Kétféle szakaszt különböztethetünk meg: a REM-et és a nem REM-et, amelyet NREM-nek is neveznek.
A kifejezés a „rapid eye movement”, azaz a gyors szemmozgás rövidítése. A REM általában a normális alvás negyedét teszi ki, s jellemzőbb a reggelhez közeledve. Az NREM-nek négy alfázisa van, ami a felületestől a mély alvásig változik. Az alvászavarok ezt a természetes ciklust megszakítják sajnos.
Mennyit kell aludnod?
Bár ez egyén- és helyzetfüggő módon változhat, a nemzetközi egészségügyi ajánlások szerint a kisgyermekek napi 16 órát, a tizenévesek 9-et, a felnőttek pedig 7-8-at igényelnek.
Fogadd el, hogy van, akinek 5, míg másnak 10 órára van szüksége a kipihent állapot eléréséhez. Semmiképpen se akard valaki más mintáját magadra erőltetni, illetve a sajátodat se terjeszd szentírásként!
Álmatlanság, azaz inszomnia
Szinte mindenki tudja, milyen pocsék érzés olykor álmatlanul forgolódni éjszaka. Amikor azonban ez rendszeresen megtörténik, már alvászavarról beszélünk. Az inszomniások nem feltétlenül nélkülözik teljesen a pihenést – már az is beletartozik a fogalomkörbe, ha valakinek órákig kell várnia az álommanó megjelenésére.
Világszerte ez a leggyakoribb alvászavar, aminek a tüneti kezelése, tehát az altatók bekapkodása különösen veszélyes, mert akár gyógyszerfüggőséghez is vezethet.
Légzésszünetek, azaz alvási apnoé
Az érintettek légzése éjszakánként akár többször is kihagy. Ez a szünet néhány másodpercig tart, és azt eredményezi, hogy a szervezet mély alvásból automatikusan felületesre vált. Súlyos esetben pedig akár felriadás is lehet a következmény.
A ciklus megszakadása napközbeni álmossághoz vezethet. Az alvási apnoésok többsége nem is tud róla, hogy kezelésre lenne szüksége. A horkolás a leggyakoribb tünet, ami sokaknál csak alkalmankénti felhorkanásként jelenik meg.
Nyugtalan láb szindróma
Az ebben szenvedők ellenállhatatlan ingert éreznek, hogy megmozdítsák a lábukat fekvés vagy alvás közben. A probléma sajátossága, hogy este és éjszaka erősebb. Ez egyfelől megnehezíti az álomba merülést, másfelől pedig az alvási apnoénál már leírt módon megszakíthatja a természetes ciklust.
Az alvás közbeni gyakori helyzetváltoztatás azonban nem feltétlenül utal erre a tünetegyüttesre – amennyiben nem küzdesz napközbeni álmossággal és elalvási nehézséggel, nem kell tartanod tőle!
Ha az előbbiek alapján úgy gondolod, hogy talán valamilyen alvászavarod lehet, akkor az első lépés a háziorvos felkeresése. Ő egy általános vizsgálat után, az eredményektől és a feltételezésektől függően elküld majd a megfelelő szakrendelésre, ahol végre pontot tehetsz a kínzó gondok végére!
VIDEO Közvetlen járat Budapestről: ezekkel a látnivalókkal csábít Tirana
