Sokszor előfordul, hogy mi, felnőttek sem vagyunk képesek beszélni a vágyainkról, félelmeinkről vagy éppen sérelmeinkről. Hogyan várhatjuk így el a kis csöppségektől, hogy szavakba öntsék mondanivalójukat? Van, hogy helyettük a test beszél, és az ebből keletkező egészségügyi panaszoknak nincs semmilyen szervi eredete. Ezt a szaknyelvben pszichoszomatikus tünetnek hívják.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
A szervi tünet többféleképpen megjelenhet, függ az adott problémától és a gyerek személyiségétől is. Vannak enyhébb és súlyosabb tünetek is, ezért ugyanúgy fontos rájuk odafigyelni, mintha valós betegségről lenne szó, sőt néha még jobban, mivel a fizikális vizsgálatok nem minden esetben találják meg a panasz eredetét. Mindenkinek megvan a gyenge pontja, valakinek a hasa fáj, másnak gombóc van a torkában, ha épp arra a tanárára gondol, akitől tart. Sok mindent találni a neten a témában, de komolyabb tünetekkel, mint a magas vérnyomás, bénulás, vakság, süketség, mindenképpen szakemberhez kell fordulni!
A gyerek többnyire a környezetében érzékelhető problémákra reagál testi tünettel. Extra törődésre vágyik, ezért produkál tüneteket: „Fáj a hasam, anya, foglalkozz velem!” Vagy éppen azért menekül a betegségbe, mert nem lát más kiutat a számára szorongató helyzetből. Lehet, hogy nem szeretne oviba, iskolába menni, ezért egyik napról a másikra képes ágynak dőlni – ez tükör a szülőnek és a környezetnek is.
Az első lépés, hogy beszéljünk róla. A szülők egymással, a gyerekkel, és a gyereket körülvevő pedagógusokkal, szülőkkel. Ha a gyerkőc nem is meséli el, akkor kellő információt kell gyűjteni a környezetéből, amiből feltárható a probléma.
A cikk folytatódik, lapozz!
Játszótéri etikett, amit minden szülőnek ismernie kell(ene)
