Belegondoltál már valaha abba, alapvetően mennyire csodálatos dolog, ahogyan mi, emberek kommunikálni tudunk egymással? Már eleve az is csodálatos, hogy kifejlesztettünk egy olyan rendszert, amelynek köszönhetően verbálisan kommunikálni tudunk, beszélünk egymással. De közben persze ott van az is, hogy még ha a világ megannyi nyelve közül beszélünk is valakivel egy közös nyelvet, könnyen félreérthetjük egymást. Hogy miért? Erre világít rá tökéletesen az, milyen dolgokra gondolunk, ha mindössze annyit hallunk, hogy pingvin.
Ahogyan a hétköznapokban beszélgetünk a körülöttünk lévő emberekkel, könnyen természetesnek vehetjük, hogy egyből megértik, miről van szó. Ez máris nehezebb, ha egy olyan nyelven beszélünk, ami legalább egyikünknek nem az anyanyelve. Sokszor pedig már az is kihívást jelenthet, ha egy másik tájegységről érkező emberrel kezdünk el kommunikálni. Viszont az is előfordulhat, hogy ugyanott nőttünk fel, hasonló dolgokat éltünk át, mégis könnyen elbeszélünk egymás mellett, félreértésekbe ütközünk. Ebben pedig gyakran a pingvin-effektusnak is szerepe van.
A pingvin-effektus jelentései
Tudtad, hogy mielőtt a pingvinek úgy döntenek, hogy belelépnek a vízbe, általában csoportosan közelítik meg a partot, és várnak is azzal, hogy belelépjenek a tengerbe? Ennek az oka nem más, mint hogy egyikük sem akar első lenni, inkább vár, hátha egy másik társa előbb lép a vízbe. Így akár fél órát is igénybe vehet, amíg az egyik pingvin felbátorodik, belemegy a vízbe, majd a többiek követni kezdik. Ez viszont korántsem az egyetlen meghatározás, amit a pingvin-effektus alatt érthetünk. Kommunikációs szempontból egy másik fontos jelenségre is rávilágíthatunk a pingvinek segítségével.
Nem mindegy, mennyire erős az érzelmi intelligenciánk
Jól tudjuk, hogy vannak, akik igazi ékesszólónak mondhatóak, míg másoknak nehezebben sikerül megütniük a megfelelő hangot a beszélgetéseik során, ez pedig félreértésekhez vezethet. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói nemrég arra világítottak rá, hogy ennek gyakran a pingvin-effektus. Ahhoz viszont, hogy ezt pontosan megértsük, több szempontot is figyelembe kell vennünk.
Ha valaki valóban jól tud beszélni, általában igaz, hogy magas szintű érzelmi intelligenciával rendelkezik. Vagyis jól érti, átlátja, mi mozgatja őt és az életében lévő embereket. Az érzelmileg intelligens emberek általában jól tudnak hallgatni, érzékelik a félreértéseket, mielőtt azok vitába torkollnának, és a mondandójukba érthetően bele tudják foglalni a másik fél nézőpontját is. Vagyis az érzelmileg intelligens emberek a pingvin-effektust is beleveszik a beszélgetésükbe.
Nehéz ugyanarra gondolnunk
A pingvin-effektus kommunikációs jelenségként arra világít rá, hogy még konkrét fogalmak esetén is nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy két emberben pontosan ugyanazt a gondolatot idézik fel. Még egy látszólag egyértelmű fogalom, a pingvin esetében is csak 12% a valószínűsége a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tanulmánya szerint.
Vagyis például egyesek előtt egy élethű, kifejlett pingvin jelenik meg, mások pedig mondjuk egy aranyos, rajzfilmfigura pingvint látnak, és van olyan is, aki egy bolyhos, szürke fiókát.
Aztán vannak olyanok is, akiknek elsőre csak a pingvin egyes részei járnak a fejükben, például a narancssárga lábak. Így tehát, még az olyan egyértelmű megnevezéseknél is, mint a pingvin, a szakértők akár 30 eltérő leírást azonosíthatnak. Ebből kiindulva pedig egyáltalán nem csoda, ha nehezebben értünk meg olyan elvont kifejezéseket, mint a félelem, az éhség vagy a fáradtság.
Ne várd, hogy más is pontosan úgy gondolkodjon, mint te
Ha tehát a pingvin-effektusra gondolunk, egy tanulság biztosan van: nem várhatjuk el senkitől, hogy pontosan úgy gondolkodjon, mint mi. Ezért mondjuk az sem reális elvárás, ha azt szeretnénk, hogy a párunk minden kívánságunkat kitalálja abból, amit mondunk neki, ha pedig csak utalunk rá, akkor főleg nehéz a helyzet. Ennek ellenére a legtöbbünknek sikerül jól megértetnie magát a másikkal, az viszont biztos, hogy félreértésekkel is gyakran szembesülhetünk. Ilyenkor a legjobb megoldás az, ha egy kicsit érzékenyebbé válunk, vagy ha már egyébként is megértőek és türelmesek vagyunk, akkor a továbbiakban is így teszünk.
Forrás: elle.de, thinkinsights.net