A pénz mégis boldogít: erre jutott a pszichológia

A pénz nem boldogít, de azért jó, ha van – tartja a mondás. Általánosságban elmondható, hogy a kutatások a közmondás ellenére elég erős kapcsolatot mutatnak a jövedelem és a boldogság között, legalábbis egy bizonyos szintig.

Például, ha valaki évente 10 000 dollárt keres, és hirtelen 5 000 dolláros emelést kap, akkor igen, a boldogság szintje emelkedni fog.

„Ha azonban évi 100 000 dollárt keres, és ugyanazt az 5 000 dolláros emelést kapja, akkor valószínű, hogy a boldogság szintje nem fog annyira megváltozni” – magyarázza dr. Mark Travers, a psychologytoday.com szerzője.

Hozzáteszi, szerinte inkább azt a kérdést kell feltennünk magunknak: Hogyan lehetek boldogabb?

Vitathatatlan tény, hogy a boldogságunkat befolyásoló tényezők között ott szerepelhet például a bevételünk. Ha valakinek a jövedelme nem fedezi az alapvető szükségleteit, akkor az ő boldogságának előremozdításában biztosan feladat lesz az, hogy egyéb bevételi forrásokat szerezzen.

De miután az alapvető szükségleteid kielégülnek, és van egy kis plusz pénzed az előre nem látható kiadások fedezésére is, a jövedelem és a boldogság kapcsolata sokkal homályosabbá válik. Egyáltalán nem világos, hogy a több pénz keresése jelentősebben segítené elő a boldogságunkat más dolgokhoz képest. Ilyen például a szeretteinkkel töltött idő, az új tapasztalatok szerzése, a kevesebb munka vagy éppen egy terapeuta felkeresése.

Néhány, a milliomosok és átlagemberek életmódját összehasonlító kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a milliomosok élete valójában figyelemre méltó módon hasonlít az átlag emberek életéhez. Mindketten körülbelül ugyanannyi időt töltenek telefonjaikkal, családdal, alvással és pihenéssel.

Vannak azonban különbségek, és ezek a különbségek a boldogságbeli különbséget is indokolhatják a milliomosok életében. Ezek pedig:

• A milliomosok több időt töltenek aktív szabadidős tevékenységekkel, mint például imádkozás, testmozgás és önkéntesség. A passzív szabadidős tevékenységekre, például szundikálás, tévénézés és pihenés viszont kevesebbet szánnak.
• A milliomosok olyan szakmai tevékenységeket folytatnak, amelyek nagyfokú autonómiát kínálnak. Más szóval, a milliomosok hajlamosabbak olyan környezetben dolgozni, ahol a maguk urai lehetnek, vagy nagyobb szabadságuk van felfedezni és használni a saját képességeiket és kreativitásukat. Dr. Travers szerint fontos megjegyezni, hogy ezen kutatás szerint a milliomosok és nem milliomosok nagyjából ugyanannyi időt töltenek munkával, csak éppen nagyon más jellegű tevékenységet folytathatnak.

Az ősi kérdésre tehát, hogy boldogít-e a pénz, a válasz az, hogy a jövedelmi spektrum alsóbb részén mindenképpen.

Akinek a mindennapi életben maradásért kell küzdenie, annak az általános boldogságát vitathatatlanul befolyásolni fogják az anyagiak. Ezen túl azonban az életmódunk és életvitelünk sokkal jelentősebb arányban fogja befolyásolni a boldogságunkat. Akár gazdagok vagyunk, akár nem, mindannyian véghez tudunk vinni olyan apró változtatásokat, amelyek javítják általános életminőségünket. Például aktívabbak lehetünk és nagyobb önállóságot ápolhatunk szakmai és személyes életünkben a siker érdekében.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!