A te otthonod mennyire pazarlásmentes? A környezettudatos életmód egyik legalapvetőbb része a háztartási hulladék csökkentése, amelynek rengeteg módja lehetséges, mégis sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy az egyszerűbb utat választva pazaroljunk: kidobjuk a felhalmozott élelmiszereket, nem használjuk fel teljesen a zöldségeket és a gyümölcsöket, vagy hagyjuk, hogy a kedvenc fogásaink több nap után a kukában landoljanak.
Hogy miként kerülheted ezt el, méghozzá úgy, hogy közben még egészségesen is táplálkozz, arra Fülöp Lili dietetikus válaszol.
Mennyire jellemző egy átlagos magyar háztartásra a pazarlás?
Azt hiszem 2020-ban volt egy nébihes felmérés a pazarlással kapcsolatban, amely arra az eredményre jutott, hogy csökkent a tendencia az élelmiszerpazarlás terén, de ez egy nem túl nagy elemszámú vizsgálat volt, illetve azt gondolom, hogy mindig van hova fejlődni. Az élelmiszerhulladék nagy része az elkerülhető kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy egy kis odafigyeléssel, apró szokások, trükkök bevezetésével könnyedén védekezhetünk ellenük.
Ilyen a zöldségek és gyümölcsök „elfelejtése” helyett az időben való felhasználásuk, vagy a kenyér, pékáru megfelelő mennyiségben való vásárlása – ez is sokszor „ránk marad”. Főleg a zöldségek terén nagyon sok olyan részt is kidobunk, ami felhasználható lenne – ilyen például a retek levele, amiből remek pesto készíthető.
Hogyan csökkenthetjük a hétköznapokban a háztartási hulladékot?
A hétköznapokban az élelmiszerhulladék elkerülése mindenképpen a bevásárlásnál és annak megtervezésénél kezdődik. Tapasztalatom szerint a magyar ember szereti felhalmozni az otthon lévő élelmiszereket, ami tartós ételek esetén kevésbé probléma, de a gyorsan romló áruknál is ez a helyzet.
Tejterméket, tojást, húsokat vagy az előbb már említett pékárukat, zöldséget, gyümölcsöt mindig annyit vásároljunk, ami az adott héten, vagy 4-5 napban el is fogy. Ehhez szükséges az előre tervezés. Gondoljuk végig a hét végén, hogy mit szeretnénk enni, főzni a következőn, és aszerint írjunk bevásárlólistát.
Melyek azok a konyhai alapanyagok, amelyeknek minden háztartásban ott a helyük?
Ha változatosan szeretnénk étkezni, akkor a szezonalitást mindenképpen vegyük figyelembe, ugyanis ez a fenntarthatóságnak is egy nagyon fontos része. A helyi termelők támogatása mellett a keveset utazott áru beltartalmi értéke – tehát pl. ásványi anyag vagy vitamintartalma is magasabb.
A szezonalitás változatosságot is hoz magával, hiszen hónapról hónapra változik az éppen termő finomságok választéka.
A zöldségek és gyümölcsök mellett mindig legyenek otthon jó minőségű gabonaköretek, burgonya és hüvelyesek. A napi fehérjebevitel fedezésére a húsok, halak, tejtermékek, tojás vagy az előbb említett hüvelyesek is remek választások.
Pékáruból igyekezzünk annyit megvásárolni, ami biztosan el is fogy. Egy olajozottan működő konyhában zöldfűszerek és jó minőségű zsiradékok is legyenek. A fűszer lehet friss vagy szárított, míg olajokból hidegen sajtolt és főzésre alkalmas változatokat is tároljunk otthonunkban.
Mit értünk maradékmentés alatt?
A maradékmentés egy nagyon fontos lépése a fenntartható konyhának. Óhatatlanul maradnak kisebb-nagyobb adagok a főzések után, ezeket különböző ragukba, egytál- vagy rakott ételekbe bátran süssük, főzzük bele.
Hogyan ösztönözhetjük a környezetünket is arra, hogy kevesebb háztartási hulladékot termeljenek?
A környezetünket a legjobban a pozitív példával tudjuk ösztönözni. Ha látják, hogy nálunk ez működik, és jól működik, kíváncsiak lesznek majd a titkunkra.
Kijelenthetjük, hogy egy tudatos háztartás vezetésével komoly szerepet vállalhatunk a környezetvédelemben?
Igen, azt gondolom, hogy sok kicsi sokra megy! Higgyünk abban, hogy a sok apró lépés összeadódik, és egyéni szinteken törekedjünk arra, hogy a magunktól telhető legnagyobb mértékben odafigyelünk. Eggyel kevesebb csomagolt áru vásárlása, vagy egyel több piacon vásárolt zöldséges kosár is egy szavazat a fenntarthatóbb élet irányába!