Imádom a Mi Kell A Nőnek c. filmet, már a megjelenése óta. Időről-időre újranézem, bár szerintem a férfiaknak nagyobb szükségük lenne rá. Mel Gibson karaktere jól rávilágított valamire. Ahhoz, hogy jobban megértsenek minket, kicsit elő kell venniük a nőies oldalukat is.
A macsók nem lehetnek gyengék
A férfiakban él egy tévképzet, miszerint már attól is veszítenek férfiasságukból, ha felvesznek egy rózsaszín inget. Tudom, hogy nem mindenki gondolkozik így szerencsére, de azért a többség tudatában még mindig él egy ilyen hiedelem. Márpedig amíg egy szín határozza meg valaki férfiasságát, vagy akár indentitását, elgondolkodtató, hogy mennyire is sérülékeny az a dolog az életében? Szerintem valaki épphogy akkor válik igazi férfivá, amikor már nem ezek határozzák meg az ő valódi énjét.
Sajnos a fiúkkal már egész korán elhitetik, hogy csak a kislányok sírhatnak és kinevetik egymást az iskolában, ha valakinek egy könnycsepp is elhagyja a szemét. Az évek során ez olyannyira beléjük ivódik, hogy megtanulják elnyomni az érzelmeiket, minek hatására rengeteg frusztáció és elfojtás keletkezik bennük, köztük a nőies oldalukkal való kapcsolódásnál is.
Sajnos a fiúkkal már egész korán elhitetik, hogy csak a kislányok sírhatnak és kinevetik egymást az iskolában, ha valakinek egy könnycsepp is elhagyja a szemét. Az évek során ez olyannyira beléjük ivódik, hogy megtanulják elnyomni az érzelmeiket, minek hatására rengeteg frusztáció és elfojtás keletkezik bennük, köztük a nőies oldalukkal való kapcsolódásnál is.