Párizs, Franciaország
Párizs már a járvány előtt is előnyt szerzett a gyalogosbarátabbá válásban. Az autók számának csökkentésére irányuló városi erőfeszítés részeként a Szajna mentén futó alsó rakpartokat 2016 végén teljesen gyalogossá tették, ami 2018-ban vált véglegessé. 2020-ban Anne Hidalgo polgármestert újraválasztották, részben a „15 perces város” program támogatásának köszönhető: ez egy új várostervezési koncepció, amely lehetővé teszi a lakosság számára, hogy minden napi feladatukat – a vásárlástól az iskolába járáson át a munkáig – 15 perces séta vagy biciklis távolságán belül elvégezzék.
Bogota, Kolumbia
Míg Bogotában (és általában Kolumbiában) mindig is erős volt a kerékpározási kultúra, és a kerékpározás az ország nemzeti sportja, a járvány sok autómentes változást felgyorsított. 2020-ban Claudia Lopez polgármester további 84 kilométernyi ideiglenes kerékpárutat jelölt ki a város meglévő, 550 kilométeres Ciclorruta kerékpárút-hálózatához, amely már az egyik legnagyobb a világon.
Bogota az elsők között volt világszerte, ahol a világjárvány idején felugró kerékpársávokat építettek, és a lakosok észrevették, hogy az változásokkal jobbra fordult az életük. „A város valóban észrevehető amszterdami és koppenhágai hangulatot kezdett kialakítani az elmúlt néhány évben" – mondta Alex Gillard, a Nomad Nature Travel blog alapítója, aki a világjárvány idején is Bogotában élt. „Rengeteg kerékpár van az utcákon a nap minden szakában, ez nagyon inspiráló.”
Bogota az elsők között volt világszerte, ahol a világjárvány idején felugró kerékpársávokat építettek, és a lakosok észrevették, hogy az változásokkal jobbra fordult az életük. „A város valóban észrevehető amszterdami és koppenhágai hangulatot kezdett kialakítani az elmúlt néhány évben" – mondta Alex Gillard, a Nomad Nature Travel blog alapítója, aki a világjárvány idején is Bogotában élt. „Rengeteg kerékpár van az utcákon a nap minden szakában, ez nagyon inspiráló.”
Olvass még a témában
Milánó, Olaszország
Olaszország volt az egyik legsúlyosabban érintett ország a járvány kezdetén, és városainak gyorsan kellett alkalmazkodniuk ahhoz, hogy alternatívákat kínáljanak a sűrűn lakott területeken a tömegközlekedéssel szemben. 2020 nyarán Milánó ambiciózus tervbe kezdett, hogy kiszélesítse a járdákat és a kerékpársávokat 35 kilométernyi útszakaszon, az autós forgalom kárára. A változások átalakították a várost, több szabadtéri étkezést, szabadtéri piacokat és városi kerteket hoztak magukkal.
„Ez nem az a Milánó, amelyre 10 évvel ezelőttről emlékszem az egyetemi éveim alatt" – mondta Luisa Favaretto, a Strategistico külföldön élő oldal alapítója. „Imádom a 15 perces város koncepcióját [a tervet Milánó is megvizsgálta], és a város fejlődő infrastruktúrája alakította ki a nézetet, ami az embereket helyezi előtérbe az autókkal szemben." Favaretto szerint látható, hogy nő az általa „régi világnak” nevezett közösségi érzés, mivel több oka van az embereknek a szabadban lenni és a közösségi terekben találkozni.
„Ez nem az a Milánó, amelyre 10 évvel ezelőttről emlékszem az egyetemi éveim alatt" – mondta Luisa Favaretto, a Strategistico külföldön élő oldal alapítója. „Imádom a 15 perces város koncepcióját [a tervet Milánó is megvizsgálta], és a város fejlődő infrastruktúrája alakította ki a nézetet, ami az embereket helyezi előtérbe az autókkal szemben." Favaretto szerint látható, hogy nő az általa „régi világnak” nevezett közösségi érzés, mivel több oka van az embereknek a szabadban lenni és a közösségi terekben találkozni.
A cikk folytatódik, lapozz!
