Lehet horoszkóp alapján keresgélni, ahol megtudhatjuk, hogy ha minden bolygó együtt áll, milyen típus az, akivel akár egy életet is leélhetünk. Akár. Régen ez nem volt kérdés, azzal élte le a nő és a férfi az életét, akit egyszer kiválasztott magának. Emiatt pedig rá volt kényszerülve arra, hogy jól nézze meg azt, hogy kivel áll szóba. Mára kicsit bonyolultabb a történet, a nőknek más jogaik lettek… köztük az, hogy szabadon bírálják azt a férfit, akit életük részévé választottak. A férfinak pedig mára elemi joga lett a tökéletes nőhöz.
A férfiak és választásaik
John Galsworthy mondta: ,,A szépség csodálata és a birtoklás vágya még nem szerelem.” Bár ezt egy férfi mondta, a nők nagy része mégis úgy gondolja, vagy legalábbis azt hangoztatja, hogy elég elkápráztatni egy férfit, aztán a többi majd jön magától – csak némi játszma, rafináltság kell a tartós kapcsolathoz.
A helyzet az, hölgyeim, hogy miközben vágyunk a megértő társra, az értékeken alapuló mély kapcsolatra, már régen hozzászoktattuk a férfiakat ahhoz, hogy párválasztási igényeik ne a valós értékeken alapuljanak. Tehát, nagy valószínűséggel egymás lelkének megismerésének igénye nélkül jön létre egy kapcsolat, melyhez nagy reményeket fűzünk – alaptalanul.
Miért csal a férfi?
Régen sem volt ritka ez, a különbség csak annyi volt, hogy a házasság szentsége, a házastárs iránti tisztelet, az életközösség felvállalása a család túléléséért, sokkal erősebb volt. Létezett sok hűséges kapcsolat a régi időkben is – ezeket a kapcsolatokat a hit – Isten hit, egymásban való hit – tartotta össze, tette boldoggá, élethosszig hűségessé, nem csak a szerelem, szeretet.
A férfi hűtlenségét botorság lenne a génekkel, vagy egyéb elméletekkel magyarázni, mivel minden hiányosságot, kísértést le lehet győzni akarattal – ha az ember lelke egészséges. Az is tévút, hogy a férfi nem kap meg számára fontos dolgokat otthon. Sőt, az is, hogy a nők nem megfelelőek manapság. A válasz a neveltetésben és az önismeretben rejlik.
A hűtlenség elég ok?
Határozottan állíthatom, hogy egy férjét, társát szerető, okos nőnek nem. A válásra, szakításra nem a hűtlenség miatt kerül sor. Az csak a végjáték. Egy kapcsolatban a nőnek éreznie kell, hogy ő a legfontosabb, hogy a férfi mindennapjai általa nyernek értelmet. Értem ez alatt azt, hogy a nő többnyire háttérmunkát végez a férfi életében – és ez így helyes. De ettől még nem kell, hogy másodrangúnak érezze magát.
Ezt elérni pedig a férfi dolga. Figyelmességgel, törődéssel, akár közhelyekkel, azzal, hogy figyeli, megismeri, és jól értékeli a nőt létét az életében. A megfelelő szó amit keresünk, a kölcsönösség. Sok férfi – ahogy nő is – nem fektet energiát a kapcsolatba, inkább belekezd egy másikba.
Ideális férfi, egy felmérés szerint
Hosszú a jelzők listája. Tapintatos, érzékeny, alázatos(?), a nőt szépnek tartja, kiváló humorérzékkel rendelkezik, több nyelven beszél(?), kedves, romantikus, hűséges, nagylelkű, csodálatos szerető, szereti a macskákat, fitt, kulturált… ezért nem szeretem én, az ilyen jellegű felméréseket.
Minden nő – sőt, férfi is – tudja, hogy ilyen férfi nem létezik. Az, aki ennyi mindent akar szeretni a másik emberben, az nem tudja, hogy mit is akar tulajdonképpen. Első körben talán azt kellene tisztázni: milyen vagyok én, mi a valódi igényem? A konkrét elvárások hiánya mindig egy ilyen hosszú, irreális tartalmú listákat hoz létre. A kicsi, reális igény nem egyenlő az igénytelenséggel.
Ki hát az ideális férj, férfi?
Nem tudom, hogy más nőnek milyen. Azt tudom, hogy nekem milyen. A humorérzék a túlélés feltétele számomra, mivel átsegít a hétköznapok bajain, unalmán – mindenen. Fontos, hogy tudjam szeretni a hibáit, és tudjam tisztelni az erényeit. Kell hiba egy férfiba, ettől lesz közeli, emberi, és kell egy olyan erény, aminek tisztelete életünk végéig kitart.
És hogy humoromnál maradjak: azért az sem baj, ha kék a szeme, milliomos, jól tangózik, szereti a macskákat… és minden nap hoz nekem csokit.