Tehát ha egy anya továbbra is nőként viselkedik, azért megszóljuk, ugyanakkor azt is elkönyveltük, hogy nem várhatja el, hogy ebben a deszexualizált szerepben is megérdemelje a figyelmet vagy a szeretetet. Ez a fajta társadalmi elvárás egy olyan szűk ketrec, amiben nincs jó válasz. Csak bűntudat és megfelelési kényszer van.
Egy üzenet a mosdó szélén: így derült ki az igazság a nyaraláson
Sokak szerint ördögtől való mondat következik: teljesen rendben van, ha egy anya továbbra is szexuális lény. Nem kell elrejtenie magát, nem kell a szekrény mélyére száműznie a miniszoknyáit vagy kivágott ruháit, csak mert megszült valakit. Az, hogy valaki gyereket nevel, nem azt jelenti, hogy lemondott önmagáról. A nőiség nem egy kapcsoló, amit a szülőszoba küszöbén lekapcsolunk. És nem is valami, amit titokban kell tartani. Ugyanúgy hozzánk tartozik, mint az anyaság.
Természetesen a gyerekekre nem tartozik a szüleik szexuális élete — ahogy az anyáké, úgy az apáké sem —, de az sem egészséges, ha azt közvetítjük feléjük, hogy az anyák nem nők.
Ha sosem látják, hogy az anyjuk élvezheti a testét, megélheti a saját szépségét, akkor azt tanulják meg: a nőiességnek lejár az ideje. Hogy ha egyszer ők is szülnek, akkor el kell bújniuk. Hogy anyának lenni azt jelenti, háttérbe szorítani önmagunkat.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
