Nászút egy tűzhányó árnyékában
A közelmúltban tartottuk az esküvőnket, és mindketten egyetértettünk abban, hogy a nászutunkat egy igazán felejthetetlen helyen szeretnénk eltölteni. Így esett a választásunk már januárban Szicíliára, ahol az utazásunk legjelentősebb és legjobban várt programja természetesen az Etna felfedezése lesz.
Egy csaknem egész napos, komplex túrára fizettünk be: felvonóval megyünk a lehető legmagasabb biztonságos pontig, ahonnan egy elismert vulkanológus kíséretében, az aktivitástól függően fedezzük majd fel az Etna belsőbb világát. Az izgalom természetesen a dátum közeledésével együtt nő, hiszen a híreket figyelve látjuk, hogy Catania repterét mostanában rendszeresen lezárják az Etna fokozott aktivitása miatt. Ez a mi utunkat is befolyásolhatja, mégis – ami számomra ugyancsak meglepő – egyáltalán nincs bennem félelem.
Különös ez a belső béke, mert a hétköznapi helyzetekben hajlamos vagyok jobban izgulni, most leginkább csak azért aggódom, hogy inkább kint, mint itthon ragadjunk. Sokan persze felelőtlen döntésnek gondolhatják ezt a túrát, és teljes mértékben megértem az ő álláspontjukat is. Olvass még a témában
„Minden nap beszéltünk, mégsem engem választott” – érzelmi intimitás elkötelezettség nélkül
„Két napi előkészület, hogy egy délutánra egyedül hagyjam a gyerekekkel” – ha a férjed azt hiszi, kiveszi a részét a házasságból, küldd el neki ezt
„Megláttam, milyen pornót néz, és megértettem, miért nem akar szexelni velem” – Ezért halt el a vágy ezekben a házasságokban
Nem minden toxikus, és nem minden trauma, ami kellemetlen volt neked – Ezért nem kéne ezekkel a szavakkal dobálóznunk
Ugyanakkor az én nyugalmam nem a vakmerőségből, hanem egy furcsa, belülről jövő bizonyosságérzetből és az alapos tájékozódásból ered. Hosszú hónapok óta követem a szakértők elemzéseit az Etna állapotáról, és az előrejelzéseik eddig rendkívül pontosnak bizonyultak. A túravezetőnk is minősített szakember, és bár az olasz szervezés saját tapasztalatom szerint is meglehetősen hektikus, a biztonsági protokollokat a szigeten szigorúan veszik: ha veszély fenyeget, azonnal lezárják a hegyet, és csak tisztes távolból engedik gyönyörködni a turistákat.
Titkon persze reménykedem benne, hogy tanúi lehetünk egy olyan mértékű aktivitásnak, ami a repülőutunkat nem veszélyezteti, de betekintést enged az Etna elemi erejébe…
A vulkánok jelenlétében valahogy átértékelődik bennem a kontroll fogalma. Egy ilyen hegy lábánál az ember nem uralkodni akar a természet felett, hanem újra és újra megtanul alázattal jelen lenni.
Ez a túra nem a kockázatvállalásról szól, hanem arról a ritka pillanatról, amikor a saját szemünkkel láthatjuk, hogyan formálódik a Föld – élőben, lüktetve, a maga fenséges kiszámíthatatlanságában.
Így hát ahelyett, hogy a megszokott módon háromszor ellenőrizném, lekapcsoltam-e a tűzhelyet, most egy aktív tűzhányó tövében teszem majd fel magamnak a kérdést: vajon eléggé felkészültem erre? A túrabakancs mindenesetre bekészítve, a túlaggódós énem pedig kapott egy kis kimenőt. Legfeljebb, ha túl forró lesz a talaj a lábunk alatt, legalább elmondhatjuk: a mi nászutunkon szó szerint izzott a levegő.
Következő cikkünkMajdnem tönkretette a házasságunkat az érdektelenség – ezt tanultam belőleEmlékszem a pontos pillanatra, amikor rájöttem, hogy valami elromlott közöttünk, és nem is az volt, amire gondolnátok. A férjem hazajött, letette a kulcsot a konyhaasztalra, mondott valamit a napjáról, és én bólogattam, közben a telefonom képernyőjét néztem. Nem azért, mert fontosabb volt, ami ott volt, hanem mert egyszerűen…Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
