10 valódi megoldás, ha székrekedés kínoz – Nem kell hashajtóhoz nyúlni!

A gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben található rostok a bélfal idegvégződéseit ingerelve elősegítik a béltartalom kiürülését. Tehát lényegében az elfogyasztott táplálék útját „egyengetik”, az ürítést teszik gyorsabbá, könnyebbé, és persze védőhatásúak számos betegség ellen.

Az élelmi rostoknak két csoportja van. Mindkét típusra szükség van az egészség fenntartásához. A vízben oldódó rostok lassítják a táplálék haladását a felső béltraktusban, késleltetik vagy gátolják a koleszterin és a glükóz felszívódását a vastagbélből. A vastagbél baktériumai rövid szénláncú zsírsavakat fermentálnak belőlük. A vízben nem oldódó élelmi rostok eredményezik a tartós jóllakottság érzését, mivel nagy mennyiségű víz megkötésére képesek, és segítik a vastagbél működésének szabályozását.

Mivel elhúzódóbb teltségérzetet biztosítanak, megelégszünk kevesebb táplálék elfogyasztásával. Csökkentik a vércukorszint emelkedését, aminek következtében mérséklődik az inzulinigény. Egészséges ember számára napi 25- 35 g rostbevitel ajánlott, míg bizonyos esetekben - elhízás, cukorbetegség, székrekedés meglétekor - rostban gazdag étrend (40-50 g/ nap) javasolt.

Fontosabb rostforrások: hüvelyesek, káposztafélék, kukorica, gyökérzöldségek, hagymafélék, dinnyefélék, spárga, cikória, csicsóka, bio minősítésű teljes kiőrlésű lisztek, bogyós gyümölcsök, barack, alma, körte, szilva, aszalt és száraz termésű gyümölcsök (pl.: dió, mogyoró).

Az egészséges állagú, menetrend szerint érkező széklet alapfeltétele az egyensúlyi állapotban lévő bélflóra. Ellenkező esetben székrekedés (vagy hasmenés, akár váltakozva), elégtelen felszívódás, vitaminhiány, fokozott gázképződés, visszatérő gombás fertőzések, etc. jelentkezhetnek. Pro- és prebiotikumok (fermentált készítmények, hagymafélék, csicsóka, cikória) rendszeres fogyasztásával helyreállítható illetve fenntartható a mikrobiom stabilitása.