Néha még felnőttként is meglepő, mennyi mindent kell bebifláznia egy kisiskolásnak, azonban, ha azt szeretnéd, hogy a gyermeked jó eredményeket érjen el, akkor ahhoz szüksége lesz az iskolai sikerekre is. Megkönnyítheted a dolgát, ha fejleszted a memóriáját, így a tanulás sokkal kisebb nyűg lesz, és a tárolt információk is tovább megmaradnak. Szakemberek szerint az alábbi módszerek jó szolgálatot tehetnek.
Színek
Az agy minden pillanatban információk millióival találkozik, de csak azokra fordít figyelmet, amelyeket értékesnek ítél, és csak azokat tárolja el, amelyek átlépik az ingerküszöbét.
Szakértők szerint a színek ebbe a kategóriába tartoznak, ami nem csak fekete-fehér, hanem élénk, vibráló, azt az agy érdekesebbnek, fontosabbnak értékeli, és jobban rögzíti.
Engedd a gyereknek, hogy színes tollakat, ceruzákat és szövegkiemelőket használjon, és a jegyzeteit is készítheti színes papírra – állítólag a legjobb a sárga és a zöld.
Újdonság
Amikor az agy valami újat, szokatlant, nem odaillőt tapasztal, sokkal fogékonyabbá válik. Közvetlenül az előtt, hogy a gyerek elkezdené felmondani a leckét, csinálj valami mókásat: tegyél fel egy vicces kalapot, köss a kutyára nyakkendőt, gyújts meg egy gyertyát.
Ettől az agy sokkal nyitottabbá válik, és tovább megőrzi az aktuális információkat.
Személyes jelentőség
A gyereknek eléggé érdeklődőnek kell lennie ahhoz, hogy az információ keresztül hatoljon az agy filterein, és az elég fontosnak találja az adatokat ahhoz, hogy el is tárolja őket.
Próbáld közelebb hozni a gyerekhez a tananyagot, vagy úgy, hogy elvégeztek egy kísérletet, vagy úgy, hogy elmeséled a személyes élményeidet az anyaggal kapcsolatban. Bármi, ami felkelti a gyerek érdeklődését, javítja az emlékezőképességét is.
Előzetes tudás
Azokat az emlékeket, amelyek nem köthetőek máshoz, az agy a rövid távú memória részeként, körülbelül egy percig tárolja.
Ami viszont releváns a már korábbi ismeretek szempontjából, azt a hosszú távú memóriába teszi. Ezért fontos, hogy a tananyagot, még ha leckénként is tanuljátok, mindig kösd a már előzetes ismeretekhez.
Mondja el a maga módján!
Ha a gyerek csak a bemagolt szöveget ismétli, nagy a valószínűsége, hogy igazából nem érti, mit mond, az ilyen hasznavehetetlen információt pedig az agy nem tárolja sokáig. Sokat segít a memória fejlesztésében, ha a gyerek a maga szavaival is elmondja a tananyagot.
Van, akinél az működik, ha egyszerűen csak más szavakat használva adja vissza a tanultakat, van, akinek az segít, ha lerajzolja, míg például a muzikálisabb gyerekek néha maguktól is rájönnek, hogy ha dúdolgatják, gyorsabban megjegyzik Newton mozgási törvényeit.
De akár el is táncolhatja a nebuló a waterlooi csatát, ha az segít, hogy rögzüljenek az adatok. Bármi működhet, nektek kell kitalálni, hogy nálatok mi válik be legjobban.
10 perc szünet: hagyd szunyókálni az agyat!
A neutrontranszmitterek feladata az agyban, hogy szállítsák és beépítsék az információt, ám ezek a fehérjék idővel fogyni kezdenek – ilyenkor a figyelem lankad. Ahelyett, hogy tovább erőltetnéd a magolást, engedj 10 perc szünetet a gyereknek, amikor valami mással foglalkozik.
Ez alatt az agy „szunyókálhat” egyet, és újratermeli az információ megragadásáért felelős fehérjéket. Szinte hihetetlen, de egy ilyen rövid szünet ehhez elég is, és kipihenten, felfrissülten újból jobban megy majd a tanulás.
Gyakori előhívás
Minden érzékszervünkből érkező információ az agy különböző területeiben tárolódik
A több érzékszervből érkezett információ előhívása bonyolult folyamat, azonban, ha gyakran történik, akkor az agy több utat is épít hozzá, és ezek az utak a gyakori használattal fejleszthetőek, éppen úgy, mint amikor egy izmot edzel. Erre mondják azt, hogy az ismétlés a tudás anyja!
Kérdezd ki többször, különböző helyzetekben a gyerektől a tanultakat, ne csak az íróasztalánál, de akkor is, mikor éppen a dugóban ültök, vagy a postán vártok sorban, így az agy számos módon képes lesz hozzájutni a tárolt adatokhoz.
VIDEO Közvetlen járat Budapestről: ezekkel a látnivalókkal csábít Tirana
