Sok tudományos elképzeléshez hasonlóan az önrendelkezési elmélet is évek óta fejlődik. Gyökerei néhány, az 1970-es évekből származó tanulmányból származnak, de csak azután kezdett komoly érdeklődést felkelteni, hogy 2000-ben megjelent egy alapvető tanulmány, amely felvázolta a motiváció, a teljesítmény és a jólét néhány alapvető fogalmát.
Az elmélet középpontjában az az optimista elképzelés áll, hogy a legtöbb emberben természetes vágy van a tanulásra és a fejlődésre. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy az emberek növekedésorientáltak
– mondja Anja Van den Broeck, a belgiumi KU Leuven közgazdasági és üzleti karának professzora.
A növekedési irányultság leginkább a kisgyermekek kifáradhatatlan érdeklődésében mutatkozik meg az őket körülvevő világ iránt – de a felnőttek is érezhetnek lenyűgözést és kíváncsiságot bizonyos tevékenységek iránt, amitől egy feladat elvégzése önmagában jutalommá válik. (Gondolj csak arra az időszakra, amikor annyira elmerültél egy tevékenységben, hogy észre sem vetted, hogy múlik az idő.) Ezt „belső” motivációnak nevezik.
Gyakran előfordulhat azonban, hogy hiányzik belőlünk a kellő belső motiváció a céljaink eléréséhez szükséges feladat elvégzéséhez. Ilyenkor a „külső” motiváció különböző formáival kell bátorítanunk – vagy bátorítanunk – magunkat. Olvass még a témában
Ezért nem szabad mindig megbocsátanod, csak mert szeretsz valakit
Ezt hozza 2026. szeptember 21. a numerológia szerint: stabilitás és biztonság
Egy őszi alapanyag, amit eddig rosszul használtál, pedig igazi komfortkaja lehet belőle
A legjobb üzleti döntésem az volt, amikor nemet mondtam egy visszatérő vendégnek
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
