A hosszú élet titka a génjeinkben van – ám ehhez elengedhetetlen a gyerekkori egészséges táplálkozás egy új kutatás szerint.
A fiatalkori táplálkozástól is függ az időskori egészség
A korai élettapasztalatok idős korunkban befolyásolhatják génjeink aktivitását, és akár a hosszú élettartamot is befolyásolhatják – derül ki egy új tanulmányból, amelyet gyümölcslegyeken végeztek londoni kutatók. A Nature Aging című folyóiratban publikált tanulmányban a tudósok arról számoltak be, hogy az úgynevezett génexpressziós memória élethosszig fennmaradhat. Ez pedig segítségül szolgálhat a késői, optimális egészségi állapot fenntartásában.
Az időskori egészség részben attól függ, hogy az adott személy mit tapasztalt fiatalkorában vagy akár az anyaméhben
– mondja Dr. Zazif Alic kutató.
Dr. Alic és szakértői csapata bebizonyította, hogy a génexpresszió változásai fiatalkorban olyan emlékezetet képeznek, amely több mint fél élettel később is hatással van az egészségre.
A tudósok korábbi kutatásaikra támaszkodtak, amelyek során azt találták, hogy az életük elején magas cukortartalmú étrenddel táplált gyümölcslegyek rövidebb életet éltek, még akkor is, ha felnőtt korukban valamicskét javítottak az étrendjükön. Dr. Alic szerint az állat vagy ember életének korai szakaszának történései hatással lehetnek a génjeik későbbi viselkedésére. Szerencsére a negatív folyamatok korrigálhatók, ha sikerül időben felfedni a problémát és még nem rögzültek a rossz táplálkozási szokások.
Márpedig a szokások komoly hatással vannak az életünkre. Mire felnövünk, kialakult szemlélettel és kulturális háttérrel rendelkezünk, amelynek része az is, hogy mit eszünk meg és mit nem. Ha szüleink nem figyeltek oda különösebben a helyes étkezésre, egészség megőrzésre és minket sem ösztönöztek arra, hogy cukros ételek helyett a zöldségeket, gyümölcsöket részesítsük előnyben, akkor nagyon nehéz ezen változtatni.
Az ételekhez való jó viszony kialakítása már a hozzátápláláskor megkezdődik
A hozzátáplálás egy igen fontos szakasza a gyermek életének. Az ételekkel való kapcsolatunk azonban ennél sokkal korábban kezdődik. Bizonyított tény, hogy a magzatok is képesek megkülönböztetni az ízeket és vannak ételek, amiket már az édesanyjuk hasában is preferálnak. Ultrahangos felvételen jól látszik, ahogy az anya étkezése utáni percekben a baba boldogan mosolyog, ha ízlett neki az étel. Ugyanígy, a baba fintorog, ha rossz ízt tapasztal.
Ezt követően, egészen felnőtt korunkig azt esszük, amit az óvodában, iskolában és otthon kapunk. A menü összeállításába csak otthon van lehetőségünk beleszólni. Itt azonban sok szülő elköveti azt a hibát, hogy a konfliktusok elkerülése érdekében zöld jelzést ad, ha a gyerek cukrot, csokit eszik a nagyobb étkezések előtt. Itthon pedig a reggelit, uzsonnát is édes péksütemények, müzli alkotják, amik szintén nem túl jó az egészség szempontjából.
Nem arról van szó, hogy tiltani kell ezeket az ételeket, egyszerűen csak meghatározott keretek közé kell szorítani a mennyiséget és helyettük vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban gazdag ételeket kell megmutatnunk a kicsiknek.
Néhány kivételtől eltekintve a legfiatalabbak is kíváncsiak az új ízekre, ha sikerül felkelteni a figyelmüket. Ezen a téren szükség van egy kis kreativitásra és nagyon fontos, hogy ne akarjuk erővel rávenni a gyereket arra, amit nem szeretne. Az ételekhez érzelmi kapcsolatok is fűznek minket, a tukmálás pedig ösztönös ellenkezést vált ki mindenkiből.
A tudósok szerencsére optimisták. Azt mondják, most, hogy tudjuk, a génexpressziós memória egy egész életen át befolyásolja a génaktivitást, képesek olyan módszereket kidolgozni, amelyekkel ellensúlyozhatjuk a negatív folyamatokat az élet későbbi szakaszában. Részletekbe nem bocsátkoztak, de azt tisztázták, hogy gyógyszeres kezelésben látják a megoldást. Aki azonban szeretné ezt elkerülni, annak fontos, hogy minél fiatalabb korban jó kapcsolatot alakítson ki az egészséges ételekkel és a gyermekeit is ilyen irányba terelgesse.